ForestPress fotók
2013. április 17. - A Nyugat-magyarországi Egyetem új épületében 2013. április 9-én tartották a konferenciát, amelyen ismertették azt a kutatási programot, amelyet háromtagú konzorcium valósít meg A SZIE professzorát követően Mátyás Csaba akadémikus emelkedett szólásra, és a projekt koncepcióját mutatta be.
A projekt létrehozásának indokaként azt említette, hogy Magyarország területének közel nyolcvan százalékán olyan földhasználat folyik, amely különösen kitett a klímaváltozásnak. Ezek a nem öntözött szántóföldi mezőgazdaság, a nem öntözött legelő és az erdő.
Hangsúlyozta, hogy sok ismerettel rendelkezünk arról, hogy milyen klímaváltozások várhatóak, ezeknek milyen hatásaik lehetnek, de ezek értelmezése a konkrét területre, a gazdálkodó szintjére még nem történt meg. Amennyiben érzékenyíteni akarjuk a lakosságot, a gazdálkodókat a klímaváltozással kapcsolatban, ahhoz, az szükséges, hogy meg tudjuk mondani, az ő területén, az erdejében, földjén mi várható.
Álláspontja szerint a földhasználati alternatívák Magyarországon be vannak „fagyasztva”. Többek között nem sikerülhet, mondjuk erdőből legelőt kialakítani. Holott abban a megközelítésben, amiben a kutatás folyik, ezt rugalmasabbá kell tenni: Ezeket a különböző földhasználati módokat, mint egymás alternatíváit kezelik.
A természeti tőkéről megjegyezte, hogy az ökológiai szolgáltatások sokszor szóba kerülnek, nagyon támogatjuk a természetvédelmet, de a gond az, hogy ez a terület nincs integrálva a klímaváltozási stratégiába.
A természetvédelem még ma is statikusan ott tart, hogy védjük meg a területeinket, óvjuk meg a diverzitást. Senki nem tette föl azt a kérdést, hogy mi lesz ezekkel a területekkel ötven, száz év múlva. Van-e egyáltalán értelme ennek, amit most így csinálunk? Vagy talán másként kellene? A kutatásban erre is szeretnének kitérni.
Kiemelte, hogy a jelentős klímakutató központok Nyugat- és Észak-Európában működnek, Kelet-Európában nincs ilyen. A nyugat- és észak-európai adatokból nem lehet levonni a szükséges következtetéseket, mert a mi régiónk másként működik.
Hangsúlyozta, hogy a tervezett döntéstámogatási rendszer térinformatikai alapon tábla és erdőrészlet szintig működtethető lesz.
A professzor elmondta, hogy az évszázados kitekintésű prognózis a mezőgazdákat nem biztos, hogy érdekli, de az erdészeket már igen. Gondoljunk csak például a most induló 140-150 éves vágásfordulóra tervezett zalai bükkösök sorsára.
Elmondta, hogy gyakorlati javaslatokat szeretnének tenni a kitűnő elméleti ismeretek és helyi gyakorlat közötti „híd” megteremtése érdekében.
A projekt újdonságáról kifejtette, hogy a három földhasználati módot együtt kezeli, mindezt térinformatikai megközelítéssel, és hosszú időtávlat mentén.
Újnak tekinthető az is, hogy a természetvédelmi szempontot, az ökológiai értékeket és szolgáltatásokat is együtt kezelik az agrárágazatokkal.
Fokozott figyelmet fordítanak a szélsőséges eseményekre.
Az akadémikus elmondta, hogy a külföldi szakemberek rendkívüli érdeklődéssel figyelik a hazánkban folyó kutatásokat.
A projekt felépítéséről elmondta, hogy öt alprogramból áll. Az A alprogram, - amelyet Borovics Attila főigazgató irányít -, a döntéstámogató rendszer kereteinek kidolgozása és adatokkal való feltöltése a térinformatikai alapokra.
A B alprogram a természeti tőke területe (biodiverzitás, ökológiai szolgáltatás, a természeti erőforrások), összefüggésben a gazdálkodással. Ennek témavezetője Lakatos Ferenc dékán.
A C alprogramot Bidló András intézetigazgató irányítja: az erdőgazdálkodási problémakör tartozik ide, a klíma és az erdőállományok vitalitása.
A D alprogramban a hozamokkal, a gazdasági vonatkozásokkal Schiberna Endre intézetigazgató vezetésével foglalkoznak.
Az E alprogramban szerepelnek a szűkebb értelemben vett agrártémák. Ebben szerepelnek a társadalmi kockázatok is. Ennek vezetője Neményi Miklós akadémikus.
Hangsúlyozta, hogy számos kapcsolódási pontjuk van külföldi kutatásokkal, projektekkel és egyetemekkel.
Hozzátette, hogy a rendelkezésre álló két év alatt a vázolt problémákat lehetetlen megoldani. A jelenlegi projekt legfontosabb eredményének azt tekinti, ha a nagyon különböző háttérrel rendelkező kutatók együttműködését sikerül koherens közösséggé alakítani.
Reményei szerint az április 15-én leadott KF versenyképességi és kiválósági szerződés teremtheti meg a továbblépés lehetőségét. Ez lesz az Agrárklíma 2 projekt. (z)