2013. október 22. - A HM VERGA VESZPRÉMI Erdőgazdaság Zrt. 2013. október 17-én „A jövő a kezünkben van" című közjóléti fejlesztéseinek keretében felavatta a Papod hegyen a vitéz Bertalan Árpád kilátót A VERGA közjóléti avató programjai sorában októberben már a második eseményre került sor október 17-én. Ennek az alkalomnak részesei lehettek a közjóléti szakosztály tagjai is.
A szokásos őszi kihelyezett szakosztályülést a HM VERGA VESZPRÉMI Erdőgazdaság Zrt. működési körletében tartottuk.
Az első látványosság rögtön a megérkezéskor adódott, ugyanis éppen ekkor tartotta a társaság a Bakony második legmagasabb csúcsán azt az avatóünnepséget, amellyel átadták a nagyközönségnek a Papod-hegyi kilátót.
- Látjátok azt a sárga pontot ott a hegytetőn? Nos, oda megyünk - mutatott a távolba Tengerdi Győző vezérigazgató a társaság irodaházának ablakából.
Valóban, a távolban, mint egy sárga vitorla, szabad szemmel is láthatóan, magasodott egy építmény a Papod-hegy tetején.
Terepjárókba ülve, hamarosan elhagytuk a Veszprémtől ÉNy-ra fekvő Hárskutat, s bekanyarodtunk a hegyi útra. A gépkocsik két oldalt „letarolt”, de szépen újuló bükkösben kanyargó erdei úton kapaszkodtak fölfelé. Ezek az erdőrészletek voltak a néhány évvel ezelőtti nagy széldöntés vesztesei. A társaság végül „győztesként” került ki ebből a hatalmas károkat okozó természeti katasztrófából, de erről majd később.
A kiborított óriási bükkök gyökértényérjai még ma is ott éktelenkednek a területen, a 2010-es, májusi Zsófia-orkán néma tanúiként. E sorok írója néhány nappal az emlékezetes kalamitás után járt a helyszínen, és elszomorító látványban, „élményben” volt része. Akkor, ott kilátástalannak látszott a „helyreállítás”, az erdő újjáélesztése. Persze, az erdő csodákra képes, talpra állt, s a váratlan fatömeg adományával végeredményben jót is tett. Feljebb haladva a hegyoldalban, hibátlan állományok következtek, s kitűnt, a szélvihar sávokban támadott.
Az elmúlt napok csapadékától felázott talajon még a terepjárók is csúszkálnak, de éppen a „startpisztoly eldördülésére”, akarom mondani a vadászkürtök megszólalására a célhoz értünk.
A szél most is viharos, de ragyogóan süt a Nap, szárítja a feneketlennek tűnő sarat.
A szélnyomással dacolva, délcegen áll a kilátó, amit mától vitéz Bertalan Árpád kilátónak hívnak. A névadóról valamennyi emlékező beszélt, hisz’ a közeli Veszprém-jutasi repülőtérről szállt föl végzetes útjára az ejtőernyősöket szállító gép, amely itt, a Papod-hegy oldalában zuhant le.
Az építmény 1956 cm magas, szimbolikus méretű, közel hét emeletnyi méretű. Mindezt ragasztott borovi lucfenyőből építette meg Pandur Tibor ügyvezető cége, a Marcali Építő Kft.
Az ünnepi beszédek sorában Olmosi Marianna, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. főmunkatársa hangsúlyozta, hogy az erdészeti társaság a saját bevételéből finanszírozta a beruházást. De nem csupán ez szerepel a VERGA ez évi építményei között, hanem további kilátók, erdei kerékpárút, tanösvény, erdei pihenőhely is. A szebbnél szebb létesítmények azonban gondokat is hoznak, hisz’ mindezt karban kell tartani, ügyelni a biztonságosságukra.
Orosz Zoltán altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök helyettese elöljáróban tolmácsolta Hende Csaba honvédelmi miniszter és Benkő Tibor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke üdvözletét. Reményét fejezte ki, hogy a létesítmény a honvédség és a lakosság közötti kapcsolat erősítésében is szerepet játszik majd. Az ehhez hasonló kezdeményezéseket a jövőben is támogatni fogja a honvédség. Hőseink olyan erkölcsi értékeket képviselnek, amelyek napjainkban is meghatározóak. Elmondta, hogy a magyar katonai ejtőernyőzés hazai megteremtőjére emlékeztet ez a kilátó. Halálát követően az ejtőernyős századát róla nevezték el katonái kérésére.
A pozsonyi születésű vitéz Bertalan Árpádról kevés forrás maradt fönn, de amit ismerünk, az párját ritkítja. Fiatalon kerül az I. világháború harctereire, többek között az isonzói csaták résztvevője. Dicső haditetteket hajt végre, megsebesül és kitüntetik a tiszti arany vitézségi éremmel. 1922-ben avatta vitézzé Horthy Miklós kormányzó. 1938-ban állították fel az első ejtőernyős alakulatot, melynek parancsnokává őt nevezték ki. Első éles bevetésükre a délvidéki hadműveletek során, 1941. április 12-én került sor, amely azonban tragédiával végződött, mert a vezérgép nem sokkal a felszállás után a Papod-hegynek ütközött. 15 ejtőernyős társával együtt a parancsnok is hősi halált halt.
A tábornok végezetül megköszönte a társaság dolgozóinak a kilátó létrehozását.
Kovács Zoltán, Veszprém megye kormánymegbízottja Szentgyörgyi Albert gondolatát idézte a hatalmas természet és a parányi ember kapcsolatáról.
Hangsúlyozta, hogy mindannyiunknak föl kell lépni a természetrombolók ellen. Kiemelte, hogy az erdők a szépségen kívül a környék lakóinak a munkahelyteremtéshez adnak lehetőséget. Örömtelinek tartja, hogy az erdészeti társaságok mindenki számára hozzáférhetővé teszik az erdőket.
Törvényalkotóként hangsúlyozta, hogy az erdőtörvény jogszabályi lehetőségeit bővítették a fenti cél érdekében. Emlékeztetett, hogy negyvenezer kisdiák vett részt erdei iskolai foglalkozásokon az elmúlt évben.
Utalt a kilátó szimbolikus magassági méreteire, ami nem csupán a messzire tekintést, hanem a múltra való emlékezést is segíti.
Tengerdi Győző vezérigazgató felhívta a figyelmet, hogy ez a létesítmény a tizenkettedik a közjóléti beruházások sorában. Megítélése szerint egyedülálló tempót diktálnak a létesítmények megvalósítása terén, s ígéretet tett, folytatni fogják ezt a lendületes munkát. 2014-ben indítják a „Jövő a kezünkben van” második szakaszát, további kilátók és kiszolgáló épületek létesítésére pályáznak.
A közjóléti beruházások gazdasági szerepét hangsúlyozta, mondván 500 millió forintot tettek be az építőiparba. A létesítmények pedig a turizmus különböző ágazatait összekötve országos hálózatba kapcsolhatók. Reményei szerint a közjóléti berendezések a gyermekek természettudatos nevelését, gondolkodását is elősegítik. Kifejtette, hogy a huszonkét erdőgazdaságnak kell az erdők megnyitásának élére állni. A „Bejárható Magyarország” keretén belül az emberek érezzék otthon magukat a hazájukban – érvelt a vezérigazgató. Aki ide eljön és körülnéz a kilátóból, az jobban fogja szeretni a hazáját.
A névadóról elmondta, hogy nemcsak a katonák, hanem mindenki példaképként tekinthet rá. (Z.)