2014. március 6. – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett „Téli Gazdaesték” megyei agrárfórum sorozatának, földesi rendezvényén, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, Püspökladányi Kísérleti Állomásának kutatói előadást tartottak az erdőtelepítés jogszabályi hátteréről és térségi lehetőségeiről, valamint az agro-erdőgazdálkodásról.
Rásó János tudományos segédmunkatárs „Erdőtelepítési lehetőségek a Tiszántúlon” című előadásában ismertette az erdőtelepítés jogszabályi hátterét, a támogatási rendszer elemeit, a fontos határidőket, a termőhelyvizsgálati szakvélemény és erdőtelepítési szakvélemény tartalmát és fontosságát.
Előadásában kitért az erdőtelepítés térségi jelentőségére mind természet- és környezetvédelmi, mind racionális földhasznosítási szempontból.
Az előadást követően a szabad rendelkezésű erdő telepítésével és a belvizes területek telepítésével kapcsolatban merültek fel kérdések.
Dr. Keserű Zsolt tudományos főmunkatárs „Agroerdészeti rendszerek Európában, hazai perspektívák” című előadásában ismertette az agro-erdőgazdálkodás történeti hátterét, majd a különböző alrendszerek hasonlóságát és eltéréseit. Ismertette a témához kapcsolódó támogatási rendszereket, és kérte a hallgatóságot, hogy a téma iránt érdeklődök, segítsék a hazai kutatómunkát a rendszer sikeres adaptációja érdekében. Az előadással kapcsolatban feltett kérdések alapján körvonalazódott, hogy a térségben elsősorban a gyümölcstermesztés és szántóföldi növénytermesztés, valamint a gyepgazdálkodás és fás szárú telepítés összekapcsolására van érdeklődés. Az előadás után kialakult konzultáció során felvetődött e termesztéstechnológia vadászati és méhészeti jelentősége is.
Az előadásokat követő szabad beszélgetésben a helyi gazdák elmondták, hogy jelentős probléma a térségben a régi tanyavilág eltűnése. Ezek a falutól távol, elszórtan elhelyezkedő gazdasági egységek biztosították elsősorban a szántóföldként nem, csak legelőként hasznosítható területek okszerű hasznosítását. A falutól távol elterülő legelőkről ugyanis nem lehet naponta be és kihajtani az állatállományt, annak helyben lenne optimális az éjszakázás. Ehhez pedig szükség lenne a megújuló tanyavilágra. Ennek fejlődését, a fiatal gazdák indulását azonban jelenleg akadályozza, hogy a NATURA 2000-es területen a Hortobágyi NPI nem engedi a tanyaépítést / visszaépítést, pedig egyértelműen ez lenne a kulcsa a terület ismételt használatba vételének. Érzékelhető, hogy a gazdák várják ennek a gyakorlatnak haladéktalan megváltoztatását. Csiha Imre