2014. március 15. - Dobó Istvánt választották a Magyar Mérnöki Kamara egykori agrártagozata elnökévé, és új vezetőséget választott 2014. március 13-án a Mérnöki Kamara Erdőmérnöki, Faipari és Agrárműszaki Tagozata a Pomázon megtartott ülésen.
Dr. Véha Antal nyitotta meg a konferenciát és taggyűlést. Elmondta, hogy az elnökség átvételekor abban bízott, hogy ez a három szakmai kör – a mezőgazdasági, az erdő- és a faipari mérnökök – együtt felismeri az érdekeit és érvényre is tudja majd juttatni.
Azt is remélte, hogy a szakmai felügyeleti szervnél, a Vidékfejlesztési Minisztériumnál is sikerrel tudnak eljárni. Elmondta, hogy számos sikeres megoldást tudhatnak magukénak, ugyanakkor sok ügy megoldásába beletört a bicskájuk, többek között az 1/2010. VM sz. miniszteri rendelet módosításába.
Ezt követően átadta a szót Dobó István levezető elnöknek, aki megadta a szót dr. Ronkay Ferencnek, a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara titkárának.
Dr. Ronkay Ferenc tájékoztatója „A szakmagyakorlás gyakorlati kérdései" címmel hangzott el.
A szakember elöljáróban kifejtette, hogy korábban csak a közgazdasághoz kellett még értenie a mérnöknek, ma már egy kicsit jogásznak is kell lennie. Jellemzőként említette, hogy a Magyar Közlöny tavaly elérte a 90 ezer oldalt. Ezt a jogszabálymennyiséget alig lehet kezelni.
Sokan jó dologként emlegetik, hogy megjelent a 266/2013. sz. kormányrendelet az építésügyi szakmagyakorlásról, tekintettel arra, hogy egy helyen találhatók meg benne a tervezési, a szakértési, a felelős műszaki vezetési, műszaki ellenőri, energiatanúsítási, továbbképzési előírások. A közelmúltban pedig megjelent egy „saláta” kormányrendelet, amely 17 másik – építészettel kapcsolatos – kormányrendeletet harmonizál. Ismeretes, hogy március 15-én jelentős változás várható az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével.
Hangsúlyozta, hogy a Kamara nem az építésügy kamarája, hanem minden magyar mérnöké. Ezt követően néhány, a kamarai tagsággal kapcsolatos jogi előírásra hívta fel a figyelmet.
Elmondta, hogy számos területen a kamarai ügyeket törvénnyel szabályozzák. Ez nem mondható el a vidékfejlesztési tárcáról. A minisztériummal folytatott sikertelen egyeztetés ellenére, arra kellene törekedni, hogy törvényi jogszabállyal rendezzék a kamara helyzetét. Ennek egyik magyarázata, hogy hazánkban nincsen kamarai törvény.
Hasonló gondokkal más területek is küszködnek, hisz’ például energetikai törvény sincs – tette hozzá.
A munkabiztonsági szakértői területek felsorolása például az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről részét képezi, amely a 354/2009. (XII. 30.) Kormányrendeletben található. (Ennek 8. pontja az Erdőgazdálkodás technológiája és eszközeinek biztonsága. A faipar valószínűleg a Feldolgozóipari tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága elnevezésű 9. pontba soroltatik.)
Megemlítette az 1995. évi LIII. törvényt a környezet védelmének általános szabályairól, valamint az 1995. évi LVII. törvényt a vízgazdálkodásról. Mindkét törvény része, hogy meghatározott esetekben szakértőt kell kirendelni. Szakértő csak az illetékes területi mérnöki kamara engedélyével rendelkező szakember lehet.
Kiemelte, hogy a szakértői névjegyzéket úgy kell vezetni, hogy az hiteles és bárki által hozzáférhető legyen.
Fölvetette, hogy a szakértői és tervezői jogosultságokon túl további jogosultságokat is be lehetne vonni.
Megemlítette, hogy a 297/2009. (XII. 21.) sz. kormányrendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről megosztja az illetékességet a mérnöki kamara és az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség között.
Hangsúlyozta, hogy az 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 2. §-a rendelkezik az erdészeti, faipari és mezőgazdasági tagozatának létrehozásáról.
Az előadó kifejtette, hogy sok vita övezte a továbbképzést. Volt kötelező és szabadon választott része. A szakértői jogosultsággal rendelkezőknek várhatóan minden évben kötelező jelleggel részt kell venniük a továbbképzésen.
A tanúsítványok kiadásának ügye egyelőre ideiglenes jelleggel működik – tette hozzá végezetül.
Hasonlóan rendezetlen a földmérésügy jogosultságának ügye is.
Az előadás után Dobó István alelnök adott áttekintést a tagozat elmúlt évben végzett tevékenységéről. Egy éve kapott fölkérést a tagozat, hogy állítsa össze mindhárom szakosztályra nézve, azokat a tervezői és szakértői kategóriákat, amelyeket fontosnak és szükségesnek tartanak, hogy szerepeljenek a 266/2013. sz. kormányrendeletben. Miután a tárcaközi jogszabály egyeztetés véget ért, kiderült, hogy az általuk adott javaslatok – másokéval együtt – kimaradtak a tervezetből. Ennek oka az volt, hogy a rendelet építészközpontúan készült, s a rendeletalkotók kihagyták belőle a többi tagozat mérnökeit.
Körvonalazódni látszanak bizonyos irányok a területen – magyarázta Dobó István -, többek között a jogosultság terén: az európai uniós vélemény az, hogy a jó szakemberek megtalálják a megbízásokat, nem kell szabályozás, vagyis dereguláció ezen a területen is.
Elmondta, hogy a faipari területnek szerencséje van, mert a Nemzetgazdasági Minisztériummal – ahova újabban tartoznak – ígéretes tárgyalások folynak. A másik két területnek - az erdőmérnökinek és az agrárműszaki mérnökinek – súlyos gondjai vannak. Kijelentette, hogy az 1/2010-es rendeletnek – amely szerint jelenleg ötezer forintért a vidékfejlesztési tárcától életre szóló szakértői vagy tervezői engedély kapható – egyértelműen negatív hatása van e két területre. Ezzel szemben a Mérnöki Kamara a szakértői és tervezői jogosultság illetve tanúsítvány kiadását alapos vizsgálat után teszi lehetővé. Eme jogosultságok folyamatos megtartása csak rendszeres továbbképzés és eredményes vizsga után lehetséges.
A vidékfejlesztési tárca egyelőre nem mutat hajlandóságot ezen ügy rendezésére.
Hozzátette, hogy a 266/2013. sz. Kormányrendelet (építésügyi) jogosultsági rendszerébe be nem illesztett többi tagozat illetve szakterület működési lehetőségének biztosítását az MMK egy új tanúsítványi rendszer kidolgozásában látja.
Délután szakosztályonkénti szakmai előadásokra került sor.
A faipari szekció levezető elnöke dr. Németh László szakosztályvezető, elnökségi tag volt.
Dr. Alpár Tibor előadása: Beszámoló az új Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar működéséről.
Tőke Tünde előadása: A könnyűszerkezetes faházrendszerek jövője.
Erdészeti és agrárszekció levezető elnöke Dobó István szakosztályvezető, elnökhelyettes volt.
Dr. Eszes Ferenc előadása: Az élelmiszeripar technológiai tervezésének korszerűsítéséről.
Csépányi Péter előadása: Az erdőgazdálkodás eredményessége a Pro Silva alapelvek alkalmazása során.
Urbán Pál előadása: Az erdőművelés aktuális kihívásairól.
A szekció ülések után ismét együtt folytatta munkáját a tagozat.
Meghallgatták a jelölő és választási bizottság beszámolóját, majd sor került a négyéves ciklus lejártával a tagozat új elnökségének megválasztására.
A Magyar Mérnöki Kamara Erdőmérnöki, Faipari és Agrárműszaki Tagozatának elnökévé Dobó István erdőmérnököt választották. Elnökhelyettesnek dr. Németh László faipari mérnököt választották. A három – erdőmérnöki, faipari, valamint agrárműszaki - szakosztály tagjai közül választották az elnökség további tagjait: dr. Péterfalvi Józsefet (erdőmérnöki), dr. Bejó Lászlót (faipari), dr. Véha Antalt és Kolozsvári Györgyöt (agrár). (z)