2014. március 25. - Az Országos Erdészeti Egyesület Győri Erdőgazdasági Csoportjának Soproni hegyvidéki programja 2014. március 19-én
A Győri Erdőgazdasági Helyi Csoport tagjaiként viszontlátogatásra érkeztünk Sopronba, a tavaly őszi közös rábaközi, cseri programunk folytatásaként.
Verőfényes, szeles tavaszi napon találkozott 33 fős csapatunk a Károly-kilátó parkolójában vendéglátóinkkal dr.Kárpáti László HCS elnökkel, Köveskúti Zoltán HCS titkárral, a soproni HCS. tagjaival, valamint a programnak helyt adó Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. munkatársaival, élükön dr. Jámbor László vezérigazgatóval.
Az egész napos programot a Rongyos Gárda emlékműnél kezdtük, ahol dr. Kárpáti László ismertette a történelmi körülményeket, az ágfalvi csata jelentőségét, amely az 1921. december 14-i népszavazáshoz vezetett, és Sopron valamint a környező települések hovatartozásáról döntött. Elhelyeztük a kegyelet babérkoszorúját, némán emlékeztünk a csata áldozataira Machatsek Gyula erdőmérnök hallgatóra, Szechányi Elemér bányamérnök hallgatóra, valamint Pehm Ferenc pénzügyi tisztviselőre. Szakmai rendezvényünkre és a trianoni tragédiára tekintettel elénekeltük az Erdész-himnuszt és a Székely-himnuszt.
Gyalogosan folytattuk utunkat a Károly-magaslat felé, útközben Csapó József erdészetvezető adott tájékoztatást a Várisi átalakító tömbről. A 390 hektáros tömb a Soproni-hegység turisták által legkedveltebb, leglátogatottabb részeit érinti. A tömb erdőállományainak 2/3-a kezelhető az átalakító üzemmódban javasolt módszerekkel, amelyek minőségi csoportos gyérítést, fokozatos felújítóvágást és szálalóvágást foglalnak magukban.
Sétánk következő állomásán Hédl András Bedő-díjas erdész szobránál Köveskuti Zoltán erdőgondnok ismertette az erdőgazdaság rövid történetét, a szakembergárda szerepét az erdőgazdálkodásban, tanulmányi, kutatási és jóléti feladatokban.
A Károly–kilátó mellett Bánáti László erdészetvezető-helyettes mutatta be az erdőgazdaság közjóléti és parkerdei tevékenységét. A Soproni hegyvidék látogatottság szempontjából a Budapest körüli agglomerációt követően a második helyen áll, ennek megfelelően a szolgáltatásokban is igyekszik megfelelni az erdőgazdaság a kiemelt szerepnek. Kilátók, tanösvények, emlékhelyek sokasága, de kivilágított erdei sétány és tornapálya is szolgálja a természetben pihenni vágyókat.
4.kép
A Károly-magaslaton, mely nevét a rajta álló kilátóval együtt Romwalter Károly városszépítőről kapta, aki az első fakilátót emeltette itt. A 21 m magas kilátó tetejéről a mostani tiszta időben csodás kilátás tárult a városra és a Fertő mentére, valamint az Alpok-aljára. Az épületben állandó kiállítások mutatják be Kitaibel Pál, Gombocz Endre, Kárpáti Zoltán, Roth Gyula, Csapody István és Winkler Oszkár munkásságát. A kilátó melletti padokon meleg pogácsát és frissítőt fogyaszthattunk vendéglátóink jóvoltából.
Visszaérve a parkolóba, járművekre szálltunk és az Ultrai-feltáró úton Brennbergbánya felé haladtunk. Az erdőgazdaság szakemberei útközben az erdőfelújítások helyzetét, problémáit ismertették.
Brennbergbányán a templomban folytattuk programunkat, dr. Kárpáti László tájékoztatott a település és a templom történetéről. A szénbányászat révén kezdett fejlődni a hegyi falucska, a XVIII. századtól az 1950-es évekig folyt itt a bányászat, sokezer embernek adva megélhetést ezalatt.
A falu nevezetességei között egy barlangot is megtekinthettünk, mely csak engedéllyel látogatható a benne lakó kis patkósorrú denevér populáció védelme érdekében. A denevérek jelenleg is benn tartózkodtak, látogatásunkkor igyekeztünk megkímélni a nyugalmukat. A barlangot és történelmi hátterét Udvardi Ferenc, a Fertő-Hanság Nemzeti Park tájvédelmi körzet vezetője mutatta be.
A barlang történetéhez tartozik, hogy az 1944-45-ös vészkorszakban a szovjetek elől menekülő Szálasinak és menyasszonyának rendeztek be itt búvóhelyet. A barlang védetté nyilvánítása előttig a nyilasok késői követői tartottak itt összejöveteleket. A lezárás óta békében és nyugalomban uralják a denevérek a barlangot, még a falfirkák sem zavarják őket a sötétben.
Ismét járművekre szálltunk, és útközben a bükkösök természetes felújításáról kaptunk tájékoztatást Csapó József erdészetvezetőtől.
12.kép
Átsétáltunk a határon Récénybe (Ritzing), ahol a légaknát és a környezetében kialakított privát bányászati gyűjteményt tekintettük meg.
A betemetett Szent István akna helyén állított emlékműnél dr. Kárpáti László adott tájékoztatást. A Bányász-himnusz eléneklésével a brennbergi bányászat és a bányaszerencsétlenségek áldozatai emlékének adóztunk. A rövid megemlékezést kiadós szabadtéri ebéd követte. Eközben jóízű beszélgetés, anekdotázás folyt az ifjabb és szebb korú résztevevők között.
A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Vízgazdálkodási Intézetének intercepciós kísérleteit Vig Péter és Gribovszki Zoltán mutatta be az érdeklődő közönségnek a Hidegvíz–völgyben. 
A sokrétű terepi program után jólesett a vacsora, majd kötetlen baráti beszélgetés következett. Szép élményekkel gazdagodva, rég’ látott kollégákkal, oktatókkal, barátokkal folytatott beszélgetés örömével térhettünk haza. Kóródi Sándor, a Győri Erdőgazdasági Helyi Csoport elnöke