2014. április 15. - Király Lajos családjából több mint százan megtisztelték jelenlétükkel az eseményt.
Az EGERERDŐ Zrt. április 12-én egy különleges, meghitt esemény házigazdája volt.
Ennek keretében Király Lajos (1894-1970) okleveles erdőmérnök emlékszobáját avatták fel a szilvásváradi Zilahy Aladár Erdészeti Múzeumban, mely évtizedekkel ezelőtt a család otthona volt.
A rendezvény helyszínére „királyi” vonat szállította a család apraját-nagyját, akiket a múzeumnál Vivaldi Tavaszának dallamai fogadták. Az ünnepelt, hét felnőttkort is megélő gyermekének népes családjából több mint százan megtisztelték jelenlétükkel az eseményt. A leszármazottak mellett számos ismerős, és Király Lajost tisztelő erdész kolléga is részt vett az avató ünnepségen.
Az ünnepi műsor keretében, nemcsak mint elismert erdész szakemberre, hanem mint családfőre, apára is emlékeztek. Három, még ma is élő gyermeke közül, Király Ilona, költő, Apám című versével csalt könnyeket sok-sok vendég szemébe, majd az EGERERDŐ Zrt. vezérigazgatója, Dobre-Kecsmár Csaba köszöntötte az egybegyűlteket.
Apja munkásságát, a legfiatalabb élő gyermek, Király Péter méltatta, visszaemlékezve édesapja szülőföldjére, Selmecbányára, katonaéveire és a szilvásváradi őrgrófi birtokon tett szolgálatára. Megtudtuk, hogy apja nevéhez fűződik a szálalóvágás bevezetése, a mobil fémcsúszda szabadalmaztatása, de ezek mellett szerteágazó vízgazdálkodási és országfásítási tevékenységet is végzett. Nagy szerepet játszott a Bükk turizmusának fellendítésében, ennek köszönhetően zsombolyt és barlangot is neveztek el róla a hegységben. Király Lajos munkásságára már több szakmai lapban emlékeztek utódai, Wágner Tibor cikke az Erdészeti Lapok 2012. évi májusi számában, míg Pápai Gábor képzelt riportja a Gyökerek és lombok 8. kötetében olvasható az ünnepeltről.
A megemlékezés végén a Kanadában élő lánya Hazám című csodálatos verse hangzott el, melyben a szilvásváradi szülőföldjének emlékeit elevenítette fel.
E naptól kezdve a múzeum épületének falán dombormű és emléktábla örökíti meg Király Lajos emlékét, amelyet Dobre-Kecsmár Csaba és a legidősebb gyermek, Király Béla leplezett le, majd átvágva a bejáratnál elhelyezett nemzeti színű szalagot, megnyitották a vendégek előtt az emlékszobát.
A jelenlévők nagy elismeréssel szóltak az igényesen kialakított emlékhely megvalósításáról, mely a család, az erdőgazdaság és a múzeum sikeres együttműködésének köszönhető.