2014. május 13. – Az OEE Erdők a közjóért szakosztálya május 6-7-én az Északerdő Zrt vendégszeretetét élvezte.
Első terepi megállónktól utunkat folytatva, elérkeztünk a Csúnya-völgyben található fokozottan védett Pénzpataki víznyelőhöz és barlanghoz.
A Bükk-hegységben a mintegy 600 m magasságban található víznyelőbarlangról 1953-ig nem is tudtak. A víznyelő a fakadó források vizét nyeli, s a nagy esőzések hatalmas víztömegét is elvezeti.
1953 júniusában Jakucs László munkatársaival kibontotta a víznyelőt, és sikerült beljebb jutniuk. Megfestették a víznyelő vizét, és figyelték a festett víz megjelenését a karsztforrásokban. A Jakucs Lászlóék által végzett vízfestés a légvonalban 11 km-re fekvő kácsi forrásnál jelent meg.
Más nyomjelzések jelzőanyaga a Garadna-forrásban bukkant föl, és a Szinva-forrásban látott napvilágot.
Júliusban ereszkedtek le a 12 m mély kürtőbe, ahonnan szűk járat indult.
A Pénz-pataki víznyelőbarlang feltárásánál számos nyitott kérdés maradt, amelyekre még napjainkban sem sikerült végleges választ kapni.
Az 1977. évi felmérés szerint a víznyelőbarlang 221,34 m hosszú és 127,72 m mély.
A víznyelőtől tovább haladva elérkeztünk az egykori üveg manufaktúrák emlékeihez.
Az üveggyártáshoz faszén, hamuzsír kellett, amelyekhez a bükkfa kitűnő alapanyagot szolgáltatott. Az üveggyártás leáldozása után a faszénégetés és a mészégetés jelentett megélhetést a környékbelieknek – tájékoztatott Vasas Ernő erdészeti igazgató. - Egy köbméter fából 130 kg faszenet hoztak ki. Ehhez eleinte 25, majd 60-80, sőt 100 m3-nél is nagyobb boksákat raktak. Az égetés nagyon alapos szakértelmet és odafigyelést igényel. A mészégetés is egyfajta cserekereskedelemmel párosult, innen vitték a meszet, és az Alföldön terményért eladták. Ez a tevékenység még a 70-es években is folyt. A faszénégetésnek mintegy tíz éve, a mészégetésnek néhány éve szakadt vége. Ma már nem éri meg ezzel foglalkozni – szögezte le a szakember. – Argentínából hajórakomány nagyságrendben érkezik a faszén.
A szénégetés leginkább „piszkos” része a faszén csomagolása.
A fa iránti kereslet befolyásolja az eladott választékot. Előbb az erőművek tűzifaigénye jelentkezett, majd a rostfa iránti kereslet. A gondot az jelenti, hogy az értékesebb, fűrészelhető, hámozható választékra jelenleg nincs kereslet. Korábban a késelési rönk ára 85 e Ft volt, 56 e Ft volt az átlagár, s a hámozási rönköt 32 e Ft köbméterenkénti átlagáron tudták értékesíteni. Mindebből mintegy ezer köbméter volt a társaságnál. A legutóbb 100 m3 hámozási rönköt tudtak eladni. A feldolgozó üzemek bezártak, egyetlen remény van, hogy Újkígyóson ismét megindul a termelés. Ausztriában, Szentgotthárddal szemben, egy fűrészüzemben évente 90 ezer m3 bükköt dolgoznak föl, ebből 80 ezret Magyarországból vesznek. Az Északerdő is oda szállít.
A szakember elmondta, hogy 2000-ig nagyon jó ára volt a bükknek, azóta viszont csökken az ár, s ennek oka a divat, a mely a feldolgozó és bútoriparban jelenik meg. Újabban a tölgy iránti kereslet nő évről évre.
A szakmai tájékoztatót követően tagtársunk, Kertész József részletet mondott el Szabó Lőrinc, Az erdő című költeményéből. (z)