2014. június 2. - Az Egererdő Zrt. Mátrafüredi Erdészete 2014. május 23-án fogadta a szakosztály érdeklődő tagjait.
Urbán Pál szakosztályelnök, a házigazda erdőgazdaság vezérigazgató-helyetteseként is köszöntötte a megjelenteket a Mátra Szakképző Iskola előadótermében. Bemutatta a nap előadóit, a NAIK ERTI Erdővédelmi Osztályának kutatóit.
Dr. Csóka György, az osztály vezetője aktuális erdővédelmi problémákat vázolt fel. A klasszikus károsítók mellett példákat mutatott az új jövevény fajokra és a korábban jelentéktelennek tűnő rovarok jelentősebb kártételére. Viszonylag új jelenség az idén is számottevő károsítással jelentkező gyapjaslepke komoly egyedszám csökkenését előidéző gomba megjelenése hazánkban. Az Entomophaga maimaiga hazánkba természetes terjedéssel kerülhetett; Bulgáriába és Szerbiába viszont mesterségesen telepítették be a súlyos rágáskárok csökkentése érdekében. Az előadó rámutatott, hogy a klímaváltozás és a globalizáció miatt jelentősen felgyorsult az új fajok megjelenése : az utóbbi két évtizedben több erdei rovarfaj bukkant fel hazánkban, mint az azt megelőző 110 évben ! Kihangsúlyozta azt is, hogy az abiotikus és biotikus erdőkárok növekvő trendje egyértelműen az időjárási szélsőségek gyakoribbá válásával, a súlyosbodó aszálykárokkal magyarázható. A mit tehetünk? - kérdésre az előadó egy szóval válaszolt: immunerősítés. Ne elégedjünk meg például egy őshonos faj egykorú, elegyetlen állományával; törekedjünk a többszintű diverzitásra!
Dr. Koltay András kórtani előadásában a fekete- és erdei fenyő állományok 2012-ben bekövetkezett gombák általi károsodását elemezte. Rámutatott, hogy a rendkívül aszályos évek a sziklás váztalajokon két gombafajt is aktivizáltak : a Mátrában a Cenangium ferruginosum Fr. névre hallgató endofita parazita, míg a Keszthelyi-hegységben a Sphaeropsis sapinea Fr. tarolt. Mindkét esetben kedvező momentum, hogy a károsodott területek jó részén a fenyő elegyedésének módja és a korábbi fokozatos fenyőarány csökkenés miatt az őshonos fajok többkorú természetes újulata jelen van, amely az erdőfelújítás költségeit számottevő mértékben csökkenti.
Ezt erősítette meg a házigazda erdészet vezetője is, aki előadásában a károsodott területek felújítási problémái mellett archív képek segítségével bemutatta a kitüntetett szereppel bíró nemzetközi lucfenyő származási kísérleti fenyves történetét, amely a nyírjesi kerületben található.
Az előadások után a résztvevők terepi programra indultak. A Mátra előhegyének számító Pipis-hegyi fennsíkon két erdőrészletet mutattak be. Az első részletben a korábbi szórt fenyő elegy pusztulása csak kisebb záródáshiányt okozott, így adott a természetes erdőfelújulás lehetősége. Ezt a lehetőséget viszont jelentősen befolyásolja a melegkedvelő tölgyes rendkívül erős cserjeszintje. A második erdőrészletben a jelentős arányú fenyő elegy pusztulása már olyan mértékű záródáshiányt okozott, amely a jogszabály alapján mesterséges beavatkozást követel meg. Ennek mikéntjéről már vélemény eltérések voltak a résztvevők között; abban viszont mindenki egyetértett, hogy a talajvédelmi rendeltetésű erdő a felnyílás határán van, száz százalékos záródás nem követelhető meg.
A társaság ezután hűvösebb helyre utazott, megtekintették a nyírjesi lucfenyő kísérleti területet. Nagy örömünkre velünk tartott Újváriné dr. Jármay Éva, aki a kezdetektől (1968) fogva koordinálta a nemzetközi kísérleti területtel kapcsolatos teendőket. A múlt felidézése után minden résztvevő számára nyilvánvaló volt a jelen nagy problematikája. Az időjárási anomáliák és az azt követő biotikus károsítás (szúk) veszélyezteti a kísérleti terület fennmaradását. A gazdálkodó a kutatókkal szövetkezve igyekszik mindent megtenni a fenyves legtovábbi fennmaradásáért. Annál is inkább, mivel a klímaváltozás kiemelt monitoring területe is . Ezzel zárult a szakmai nap programja. Dudás Béla