2014. június 26. – Mini konferenciának is beillő sajtótájékoztatón számoltak be a kutatók a TÁMOP keretében folytatott agrárklíma kutatások első fejezetéről
Mátyás Csaba tájékoztatóját követően Borovics Attila, az ERTI igazgatója mutatta be a GEOPORTAL működését.
Elöljáróban bejelentette, hogy a héten, az agrártárca szervez egy nemzetközi konferenciát, amelynek témája a klímaadaptáció lesz.
Kijelentette, büszkék lehetünk, mert ezen a területen már nem csak reményeink, hanem eredményeink is vannak. Hangsúlyozta, hogy a döntéstámogatás kifejezést is ők alkalmazták először erre a folyamatra.
Kitűnő szakemberek dolgoznak ezen a programon, és az adatok birtokában már jelentős megállapításokat lehet tenni a jövőre vonatkozóan is. Hozzátette, hogy az alkalmazott drága programok és az adatbázis megvételére sokat költöttek. Talán a legfontosabb feladatuk az volt, hogy felhasználóbarát megoldásokat dolgozzanak ki. Az igazgató kiemelte, hogy ezt a célt megvalósították. Kiemelte, a programon dolgozókon – Illés Gábor, Fonyó Tamás, Juhász Tamás – kívül az arculatért felelős Jakab Szilvia is fontos munkát végzett.
A kidolgozott megoldásokat szeretnék közkinccsé tenni, a GEOPORTÁL küldetése a térinformatikai alapú, könnyen hozzáférhető tudás.
A tematikus térképeken dinamikusan változtatható feltételekkel – jelenleg csak Zala megyére vonatkozóan – lehet döntés előkészítő adatokhoz jutni.
Az adatok segítségével prognosztizálni lehet az elkövetkező időszakokra egy-egy földrészlet tekintetében a várható klimatikus viszonyokat. Ezek segítségével lehet megalapozottan kijelenteni, hogy például a Keszthelyi hegységben minden bizonnyal gondok lesznek.
Különös figyelemmel vannak a bükk, mint érzékeny fafaj iránt, melyre akár szenzorként is tekinthetünk. A rendszer az egyik legfontosabb erdészeti mutató, a famagasság változását is jól jelzi, ami pedig a jövedelmezőséggel áll szoros összefüggésben.
Az online felületen a térképek segítségével a fafaj, a kor, a talajtípus alapján kereshetünk többek között. A klímaváltozás paramétereinek változtatásával különböző szcenáriók képezhetőek, egy-egy községhatár vagy erdőrészlet területére.
A kutató ecsetelte, hogy a jelenlegi tudásunk szerint olyan forgatókönyv is elképzelhető bizonyos területeken, amely szerint nincs erdészeti megoldás.
A következő bemutatót Lakatos Ferenc intézetvezető professzor tartotta, a természeti tőke változásairól, és gazdasági vonatkozásairól. A természeti tőkén elsősorban az örökítő anyagot értik, a molekuláktól, a géneken keresztül a fáig, végül a fogyasztóig eljutva.
Mondandójának vezérfonalát a vízre alapozta, a vízre, mint behatároló tényezőre. Mennyi lesz a rendelkezésre álló víz, a csapadék? Mennyi hasznosulhat helyben, mennyi folyik el?
Egy-egy adott területre hullott csapadék mennyiségéből különböző modellek segítségével meg lehet határozni a helyben hasznosuló és az elfolyó víz mennyiségét. Az adatok szerint a lehulló csapadék csak minimálisan változik, a helyben hasznosuló növekszik, de a lefolyó vízmennyiség azonban jelentős mértékben csökken. Ez a csökkenés elérheti az 50 százalékos mértéket is, ami azt jelenti, hogy a jelenleg még működő patakok ki fognak száradni. Ebből vízhiány és szárazság-stressz következik a növényzet számára. Ennek következménye a tömeges mortalitás, fapusztulás, a kártevők megjelenésével együtt.
A gazdálkodási folyamatokról Schiberna Endre, az ERTI kutatója beszélt. Azt vizsgálták, hogy a jelzett klímaváltozásra miként fog az erdők produkcióképessége változni. Továbbá elemezték a gazdálkodás lefolyását, kockázatait, az erdőből kitermelhető értékeket. Vagyis, milyen fatermékeket tudnak az erdőgazdálkodás során előállítani. Végül pedig, azt vizsgálták, hogy mindennek mekkora pénzügyi kihatása lesz. Az erdőgazdálkodás vizsgálatán túl azt a határhelyzetet is vizsgálták, amikor ez a művelés már nem lehetséges, hanem alternatív megoldásban – fás- és lágyszárú energianövények termesztésével – kell gondolkodni.
Első lépésként helyi fatermési táblákat dolgoztak ki. Ez már a helyi gazdálkodók számára közvetlenül hasznosítható eredménye a projektnek.
A választék kihozatal várható alakulása valamint a helyi költség és árviszonyok alapján összeállított ökonómiai modell segítségével megállapítható az erdők jövedelmezősége és értéke.
Elmondható, hogy például Zala megyében a bükk lassúbb növekedése miatt a következő száz évben mintegy 20 milliárd Ft árbevétel kieséssel kell számolni.
További feladat az, hogy azonosítsák azokat az erdőterületeket, amelyek produktuma a gazdasági küszöb alatt marad. E helyeken ugyan a társulás még azonos lehet a korábbival, zárt állományt is alkothat, de gazdasági értelemben már nem lesz fenntartható. Lesznek olyan területek is, amelyeken fafajcserét javasolnának, de valamilyen okból az nem hajtható végre, ezért ezek az állományok „beleragadnak” ebbe a helyzetbe. Ennek megváltoztatása akkora költségráfordítást igényelne, amelyet az adott erdő nem tud kitermelni – zárta mondandóját a kutató. (z.)