2014. június 29. – Mini konferenciának is beillő sajtótájékoztatón számoltak be a kutatók a TÁMOP keretében folytatott agrárklíma kutatások első fejezetéről
Az erdők után a szántóföldi művelésről esett szó, Neményi Miklós akadémikus tájékoztatójában.
Elöljáróban elmondta, hogy a növénytermesztésben a táblák kisebb részekre való felosztásával az ún. precíziós kutatásokat már régen elkezdték: olyan részletekre osztják fel a „menedzsment zónát”, amelyek talajfizikai, talajkémiai és egyéb szempontok szerint homogénnek tekinthetők.
Az tűzhető ki célként, hogy a meglévő modelleket helyi szinten ellenőrizzék.
Hangsúlyozta, hogy a vizsgálatokat hazánk legcsapadékosabb vidékén, Zala megyében végzik.
A modell nagyon nagy mennyiségű adatot igényel, többek között szükség van az agrotechnológia megjelölésére, az időjárási adatokra és a fenológiai adatokra.
Az időjárási adatok közül többek között a napi csapadékmennyiséget (minimumot és maximumot), globális sugárzást, szélsebességet, relatív páratartalmat, párolgást kér.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hazai Talajinformációs és Monitoring Rendszer a világ egyik legértékesebb talajadatbázisa.
A rendelkezésre álló 14 modell közül hat féle modellt használtak fel.
A modelljüket a kukorica hozamával számolva dolgozták ki. Az adatok szerint 2100-ig öntözéssel a jelenlegi hozam közeli értékek hozhatók.
Más modellek eredményei szerint viszont még öntözéssel sem lesz lehetőség ennek a növénynek a termesztésére.
Rasztovics Ervin a döntéstámogató rendszerről adott tájékoztatást.
A projektnek a „lelke” ez a rendszer, ami az alprogram eredményeit egységes keretbe foglalja. A legfontosabb feladat a növényzeti adatok és a környezeti adatok közötti térbeli összefüggések feltárása, ahhoz, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre objektív válaszokat lehessen adni.
A rendszer erős statisztikai és térinformációs háttéren alapul.
A környezeti adatok részben statikusak (domborzat, talaj), részben dinamikusak (klíma).
A rendszer nem helyettesíti a szakértőt, a módosításra mindig lehetőség nyílik. A megfelelő adatok beillesztésével lehet előrebecsléseket végezni.
Lehetőség nyílik a földhasználatra, annak megváltozására, termés hozambecslésre, fajokra, fajtákra, fafajokra, betegségekre és károsítók megjelenésére prognózist felállítani. Toleranciahatárok kijelölésére is mód nyílik.
Ezeket az adatokat a szakértők megvizsgálják, érzékenységvizsgálatoknak vetik alá, kockázatbecslést végeznek, végül a felhasználók számára alkalmassá teszik.
A munka az adatintegrációra alapul, amelynek része a domborzati adat, a talajinformáció, a hidrológiai adatok, és az erdőrészlet szintű erdőállomány adattár.
A felhasználók egyik lehetősége az „adatbányászat”, amikor egy adott térbeli ponthoz és időponthoz tartozó változót kérdeznek le.
A szakértők számára olyan lehetőség is adott, hogy bizonyos összefüggések meglétére keressenek rá.
További lehetőség az előrevetítés: a szakértők számára a várható folyamatokat prognosztizálja, például a bükk fafaj szárazság okozta pusztulását előrevetíteni időben és térben.
A modell hozambecslésre is képes, vagyis egy-egy fafaj fatermőképessége várhatóan miként változik.
A projekt szolgáltatásának legmagasabb szintje az, amikor a webes felület interaktív térképén a kijelölt erdőrészletre/szántóra vonatkozóan adott paraméterek szerint arra keressük a választ, hogy mi várható a kérdéses területen. (z.)