2014. július 2. - A kastélypark eredetileg 300 hektáros volt, vagyis akkora, mint a Central Park, és háromszor akkora, mint a Városliget.
A tájékoztató után „terepi bejárásra” került sor Pap László, a KAEG vezérigazgató-helyettese vezetésével.
A projekt egyik legfontosabb feladata a fasorok fáinak kezelése, a betegségek okozta üregek rendbe hozása, a száraz ágak nyesése, ezzel a balesetek megelőzése és a hiányok pótlása.
A szakember elmondta, hogy a park hársfái többnyire 100-120 évesek, de található köztük 200 éves példány is.
A fasorok nyesését emelő kosaras gépkocsival végzik majd. Legutóbb mintegy húsz évvel ezelőtt folytattak nyesést az állományban, amelynek a nyomai ma is felismerhetőek.
Esterházy Antelné hercegné asszony megemlítette, hogy a vadgesztenyék betegek, ezzel itt mit tudnak kezdeni, mert Ausztriában permetezéssel védekeznek.
Az aknázó moly kártevése kezelhető, de a folyamatot megfordítani nem lehet – hangzott a válasz. – A permetezéstől a természetvédelmi előírások miatt kellett eltekinteniük. Ezért a fák védelmét a gyökérzóna injektálásos technológiájával kívánják megoldani.
A célkitűzés, hogy a park a jövőben is megtartsa az erdőképet. Őshonos fafajokkal végzik a telepítést, és a korábbi nyiladék rendszert fogják visszaállítani. A régi kerítést elbontják és új kerítést fognak építeni a Lés erdő határán. A gyalogos és kerékpáros forgalom számára viszont kapukat nyitnak, de az illegális szemét- és hulladéklerakást meg fogják akadályozni.
Esterházy Antal herceg fölvetette a vad jelenlétét, hisz’ ma is látni vaddisznótúrást. Ugyanakkor nem olyan súlyos a helyzet – tette hozzá –, mint például Bajorországban, ahol a Dunán átúszva hatolnak be a kastélyparkokba, és nem képesek védekezni ellenük.
A vad jelenléte nem „segíti” a helyreállítást a Lés-erdő esetében sem – mondta a vezérigazgató-helyettes.
Megtudtuk, hogy a déli oldalon inkább cseresek, az északin tölgyesek, öreg erdők álltak a II. világháborúig. Ezeket kivágták és az egyik erdőrészletben karácsonyfatelepet hoztak létre. Egy másik területen pedig fogathajtó versenyekhez alakítottak ki pályát. Ezt az öt hektárt meghaladó területet is be fogják telepíteni. A területen az eredeti vonalas létesítményeket, nyiladékokat is vissza fogják állítani.
A fafajválasztást illetően a termőhelyfeltárás adatai tölgy telepítését nem támasztják alá, ugyanis az eredetileg ezen a területen átfolyó patakot a vízrendezés során elvezették, s emiatt a talajvíz eltűnt. Emiatt cseres állományt telepítenek sok elegyfajjal.
Fontos időszak következik az erdőtelepítéssel, hisz’ a szántásnak tűnő területen majd megjelennek az apró csemeték, amelyeket évekig gondozni kell, és el kell magyarázni a közönségnek, hogy ott évek múlva erdő lesz.
A projekt érdekes fejezete a kerttörténeti kutató munka, amelynek célja, hogy a későbbi beavatkozásokat megalapozza. (Z.)
Esterházy Antal herceg
A ForestPress fölvetette, hogy a Bagatell épületben látható a harmincas évekből egy korabeli fotó, amelyen a kastély belső udvarán gyülekeznek a falkavadászat résztvevői.
A herceg elmondta, hogy a kastélyparkban volt ilyen vadászat, s körülbelül egyórás lovas falkavadász bemutatót lehetne tartani.
Pál herceg idején készülhetett a fotó – jegyezte meg a herceg –, aki már nem lakott itt, de gyakran járt ide vadászni. Az utolsó családtagok, akik itt laktak, a nagyszüleim voltak – folytatta. – Sajnos a nagyanyám 1910-ben, fiatalon, 36 éves korában meghalt, s ez a gyász olyan mély volt, hogy elköltöztek innen, mert minden a nagyanyámra emlékeztetett. Mivel a nagyapám soproni főispán volt, egy ideig ott éltek. Később Bécsbe költözött, és 1920-ban egy lovasbalesetben meghalt. A gyermekek szétszéledtek, édesapám az ozorai birtokot kapta, így én ott nőttem fel. Messziről csodálhattuk Pipo várát, de nem mehettünk oda. Egyszer titokban mégis fölmentünk a várba, – ami már akkor is gabonaraktárként működött –, ki is kaptunk miatta. Azóta már jártam a fölújított ozorai várban.
Vannak a családnak erdőterületei Ausztriában?
Igen, vannak, egy részét megtartotta Pál herceg özvegye, Ottrubay Melinda, amelyet az ő gyermekei örökölnek majd. A többi alapítványok kezelésében van: Fraknó Vára, Kismarton és más alapítványokéban. Ezek kezelik a család műkincseit is, de ezek többsége a magyarországi múzeumokban található.
Mi lett a sorsuk a kastély műkincseinek?
A berendezést széthordták, de az igazán értékes műkincsek egy részét a háború alatt felvittek a budai Esterházy-palotába, mert azt hitték, ott biztonságban lesznek. Sajnos az épület találatot kapott, összeomlott, s a romok alatt feküdtek a kincsek hosszú ideig, majd a magyar állam lassanként feltárta és az Iparművészeti Múzeumba szállíttatta restaurálásra. A műkincsek mintegy kétharmadát sikerült megmenteni.
Az Esterházy kincsek nagy része ma is a múzeumok raktáraiban található. Ezek egy része visszakerül ide, az északi szárnyba, amit felújítanak. Ezzel kapcsolatban konzultációkat folytatok a kormánnyal. Ez nagymértékben segíti majd az idegenforgalmat is, hiszen a látogatók nagy része Bécsből, Ausztriából jön – fűzte hozzá a herceg.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Esterh%C3%A1zy_P%C3%A1l_M%C3%A1ria_Lajos_Antal
http://hu.wikipedia.org/wiki/Esterh%C3%A1zy_csal%C3%A1d#A_csal.C3.A1d_.C3.A1gai
Orbán Tibor vezérigazgató
Hogy került a KAEG ebbe a konzorciumba?
A Fertődi Esterházy Kastély vezetői kerestek meg bennünket, s mivel mi kezeljük a Lés-erdőt, ránk esett a választás, hogy legyünk a konzorcium irányítói. A kastélypark a Schőnbrunni Kastély után Európa második legnagyobb parkerdeje, s azt szeretnénk, ha az utóbbi évszázadban szinte feledésbe merült, eredeti szépségét visszaadhatnánk a Lés-erdőnek.
Milyen kommunikációs lehetőség rejlik ebben a projektben?
Azt gondolom, hogy ez a feladat a Kisalföldi Erdőgazdaság munkájában nagyon sok pozitív lehetőséget nyújt. Az ide látogatók számára igyekszünk csendes és nyugodt pihenési alkalmat, szabadidő eltöltést biztosítani.
Tervezik-e lakossággal a folyamatos kapcsolattartást?
Természetesen, mert nem akarunk abba negatív képbe kerülni, hogy azért dolgozunk a parkban, hogy hozzájussunk néhány köbméter tűzifához.