2014. szeptember 4. - Örökerdő-gazdálkodás magánerdőben
A fenntartható erdőgazdálkodás lehetőségei Székelyföldön
Regionális konferencia - Parajd, 2014. július 17.
Dénes Károly erdőtulajdonos, erdőgazdálkodó és erdészeti szakirányító arról beszélt, mi alapján dönt úgy az erdőgazdálkodó, hogy a folyamatos erdőborítás elvei szerint kezd el gazdálkodni.
A változás mögött mindig kényszerhatás van:
rendszerváltás --> kárpótlás, részarány-tulajdon
magántulajdon -->kiszámítható, alacsony költség--> egyenletes jövedelem.
Hasonlítsuk össze a vágásosan és a folyamatos erdőborítás szerint kezelt erdőt!
A tarvágást követően megszakad a jövedelem-termelés, bevétel nélkül költség keletkezik.
A folyamatos borítás esetén nincs tarvágás!
A tarvágást követően kötelező felújítani az erdőt. A szaporító anyag eredete bizonytalan. Kerítéssel kell megvédeni a felújítást! Ápolni kell a csemetét.
Folyamatos borításnál a szaporító anyag a helyben lévő jó minőségű törzsektől várható, az újulat minden esetben következmény, nem cél!
A legkisebb bolygatás hatására agresszíven megjelennek az invazív fajok: akác, bálványfa. Így magas költségek keletkeznek.
A kialakult lékekben viszonylag könnyen kezelhető az invazív fajok megjelenése.
Az erdőfelújításban gyakori vendég a kései fagy. A lékben fagyzug nem jön létre.
A monokultúrák gyakran esnek áldozatul az aszályt követő rovar-károsításnak.
A folyamatos erdőborítás esetén vegyes fafajok tömeges pusztulása nem jellemző.
A felújító bontóvágásokban gyakran előfordul a vihardöntés:
Bakony, 2010. május – 130.000 m3
Kőszegi hegység, 2014. május – 20.000 m3
A folyamatos módon kezelt erdő ellenállóbb, a fakitermelés gyakoribb, de kisebb mértékű, ezért az állománynak van ideje regenerálódni. Egy esetleges dőlés a lék kialakulását segíti 2-3 fa esetén.
Vadkár mindkét esetben jelentkezik. A vágásos formában kerítés nélkül felújítást nem lehet elindítani. A kerítések összeszorítják a vad élőhelyét, és hatalmas költséget jelentenek az erdő- és vadgazdálkodónak.
A folyamatos módon kezelt erdők viszonylag nagy tömbökben helyezkednek el (20 hektártól több száz hektárig), kerítés nem lehetséges, nincs költsége senkinek.
Megoldás:
- a kompromisszumkész párbeszéd a gazdálkodók között,
- határozott, célirányos, intenzív vadászat,
- ismeretterjesztés az új gazdálkodási formáról a vadásztársadalomban.
A megoldáshoz vezető feltételek:
- erdészeti végzettség
- kreatív gondolkodás
- szakmai elhivatottság
- hit abban, amit csinálok
- türelem, türelem…
Első lépésként a közelítő nyomok kerülnek kijelölésre, mindig lejtés irányban, kb. 40 méterenként.
A korábban kialakított és szépen karbantartott nyom a vadászatkor is előnyös.
A második lépésben a jó minőségű törzsek kijelölése zajlik, ezek érdekében történik minden további tevékenység az erdőben, legalább 20 db/ha javafa képes biztosítani a tulajdonosnak egy kedvező jövedelemszintet. Ezek adják a lékben megjelenő, jó minőségű újulatot.
Egy korábban végrehajtott termelésnél jól kitűnnek a javafák, ezek nem állandók, ha elérik a fejlődésük csúcsát, kitermelésre kerülnek. Helyettük más, jó minőségű törzseket jelölnek meg.
Harmadik lépésként történik a kitermelésre kerülő fák megjelölése (piros szalag). A javafák környezetében, azok segítése céljából a csoportos gyérítés elvei szerint 2-3 db-ot jelölnek ki, mindig a felső szintből.
A legkorszerűbb gépekkel is lehet dolgozni, a közelítő nyomról mélyen be tud nyúlni az állományba, és koncentráltan elhelyezni a faanyagot. A költségek nem magasabbak a hagyományos gyérítéshez képest, mivel egy-egy helyről 2-3 db-ot termelnek ki.
A fakitermelés következménye a lék.
A lék szabálytalan alakú, kb. 2 fát vágtak ki.
A lékben idővel megjelenik az újulat. Nem az erdő felújítása a cél, hanem a hosszú távú fenntartása.
A cél a jó minőségű faanyag termelése.
Ilyennek látjuk a folyamatos erdőborítás elvei szerint kezelt erdőt.
Jó minőségű és kellő mennyiségű faanyag termelhető ki ebből az erdőből.
A folyamatos erdőborítás elvei szerint kezelt erdő képes a tulajdonosok számára egyenletes jövedelmet termelni.
Az erdőben élő és az erdővel szoros kapcsolatban lévő minden élőlény számára tud tartós élőhelyet biztosítani és nincs szükség az erdőben folyó munkák korlátozására, közérdeket is szolgál. DÉNES KÁROLY