2014. október 7. - Dr. Fazekas Sándor jelenlétében kezdődött meg a „Kilenc évtized a vidékfejlesztés szolgálatában” című konferencia pénteken a Püspökladányi Dorogi Márton Művelődési Ház aulájában.
A rendezvényt dr. Borovics Attila mb. intézetigazgató, mint házigazda vezette le. A konferencia – ellentétben a két nappal korábban, szakemberek részvételével megtartott tudományos konferenciával – a Püspökladányi ERTI Kísérleti Állomás kilenc évtizedes munkájának a közvetlen környezetre kifejtett hatásait vette számba. A szervezők – a Püspökladányi Polgármesteri Hivatal és a kutatóállomás – a meghívottak körét és az előadások tartalmát is e gondolathoz igazították.
Dombi Imréné, Püspökladány polgármestere „A Farkasszigeti kutatóműhely jelentősége püspökladányi emberek szemszögéből” című előadásában a város és a Farkassziget sokoldalú együttműködéséről mondott néhány gondolatot. Megemlítette az arborétum jelentőségét a lakosság – egyre növekvő - rekreációs igényeinek kielégítésében, a szigetbe kilátogató kerékpárosokat, futókat, a gyereket sétáltató családokat, és nem utolsó sorban a számos szép korú látogatót. Előadásában kitért arra, hogy régi vágya a városnak, hogy a szigetet biztonságosan, kerékpárral is meg lehessen közelíteni, mely lehetőség, reményei – reményeink – szerint hamarosan megvalósulhat. Polgármester asszony beszélt az arborétum kutatóinak szerepvállalásáról a város gyerekeinek környezeti nevelésében, az erdei iskolába, erdei óvodába látogató gyerekekről, valamint az arborétumban található Tury Elemér ökotábor jelentőségéről. Polgármester asszony megköszönte az intézet segítségét a város zöldövezeti fásításainak gondozásában, elsősorban a veszélyes, idős fák minősítésében, valamint a zöldövezeti fásításoknál fafaj megválasztási, telepítési és gondozási szaktanácsadással kapcsolatosan.
Dr. Fazekas Sándor miniszter köszöntőjében hangsúlyozta, hogy mekkora jelentősége van egy város életében egy ilyen, 90 éve folyamatosan működő kutatóhelynek. Felhívta a figyelmet, arra a hatalmas munkára, melyet az erdész társadalom az elmúlt közel száz évben a vidék fejlesztésében, az erdőterület növelésében sikeresen elvégzett. Hangsúlyozta, hogy a múlt század eleji 10-11 százalékos erdősültségről a mai 21 százalékos erdőborítottságra csak a kutatási eredményekre épülő, szakmai tudás, és az erdész szakemberek és a vidék lakosságának közös munkájával juthattunk el. Felhívta a figyelmet a miniszter, hogy hazai erdeink állapota, mennyisége kiemelt fontossággal bír a vidéki emberek életében. Erdeink messze nem csak faanyag termelő területek, hanem számos, a társadalom számára nagyon fontos egyéb szolgáltatásukkal lényeges elemei a vidéki életnek, a vidék gazdaságának. Köszöntőjében kifejtette, hogy fokozott súlyt kell fektetni erdeink átjárhatóságának növelésére, mely nem csupán az erdei utakat jelenti, hanem olyan objektumokat, tevékenységeket és programokat, melyek segítik a vidék lakosságát abban, hogy hozzájussanak az erdők nehezen forintosítható, de nagyon fontos immateriális szolgáltatásaihoz. A miniszter rámutatott, hogy egyre nagyobb jelentősége van az erdei iskoláknak, erdei táboroknak, turistautaknak, turistaházaknak, valamint a szakemberek által kialakított tematikus tanösvényeknek, bemutató helyeknek.
Dr. Jenes Barnabás a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ ( NAIK) mb. főigazgatója előadásában a 2014. januárjában létrejött egységes ágazati mezőgazdasági kutatóintézet szervezeti felépítését, emberi, és anyagi erőforrásait ismertette. Az új kutatóintézet – számos hasonló felépítésű európai kutatóintézethez hasonlóan – az eddig elaprózott, szétforgácsolt erőforrások koncentrálásával, a szakembereknek szellemi alkotóműhelyekbe való tömörítésével várhatóan hatékonyan tud részt venni az unió és a világ kutatási és innovációs tevékenységében. Az új szervezeti forma talán legfontosabb erőssége, hogy az eddig egymástól elszigetelten tevékenykedő szakterületek együttműködéséből egyszerre születhetnek máig nem remélt eredmények és szakemberek együttmunkálkodása az eredmények hasznosítását, a gyakorlatba való alkalmazásokat is felgyorsíthatja.
Dr. Borovics Attila előadásában a genetikai kutatásoknak, egy szokatlan, de nagyon gyakorlatias hasznosításával ismertette meg a hallgatóságot. „ Erdei helyszínelők” címen az eddig a nemesítői kutatásokat segítő géntechnikának kriminalisztikai hasznosításáról számolt be. A már több rendőrségi ügyben alkalmazott módszer lényege, hogy minden élőlény összes sejtje csak az adott egyedre jellemző genetikai ujjlenyomattal rendelkezik. A nemesítői kutatások során napi gyakorlatban használt eljárások képesek, gyorsan és olcsón izolálni, felszaporítani a DNS molekulák azon apró részeit, melyek összehasonlításával, teljes bizonyossággal eldönthetjük, hogy egy illegális vágásterületen található tuskó, és a lefoglalt faanyag összetartozik-e. A módszer alkalmazhatóságát számos sikeres rendőrségi eljárásban bizonyították a kutatók. Az eljárás alkalmas a fajták elkülönítésére – a fejlesztést e cél motiválta – így a fajta tulajdonosi érdekek megvédésére is, de alkalmas lehet vad trófea, vadhús azonosságának bizonyítására is. Az eljárás elsődleges jelentősége abban van, hogy míg eddig kizárólag tetten érés esetén volt bizonyítható a lopás vagy vadorzás, ma már hetek, hónapok, de akár évek múlva sem lehet nyugodt az erdő fosztogatója. Csiha Imre