2014. november 1. – Felsőtárkányban munkával ünnepelt a PSH
Erdészeti paradigmaváltók gyülekeztek 2014. október 7-ikén a Bükki Nemzeti Park felsőtárkányi objektumában.
Csóka György után Csépányi Péter kapott szót, aki Zambó Péter vezérigazgató képviseletében beszélt.
Az előadás címe: A Pro Silva szerepe az állami erdőgazdálkodás területén.
A témát a Pilisi Parkerdő példáján keresztül mutatta be. Történelmi előzményekre mutatott rá elöljáróban a szakember, köztük a PS Europa 1995-es magyarországi látogatására.
Leszögezte, hogy az erdei ökoszisztémák stabilitásának megőrzése, helyreállítása a természetközeli módszerekkel lehetséges. Az évszázadunkban az erdészek elé állított követelményeknek csak stabil állományokkal lehet megfelelni – hangsúlyozta Csépányi Péter.
Aláhúzta, hogy a közjóléti funkciók tekintetében a vágásos gazdálkodási gyakorlat mentén a konfliktusokat nehezen lehet elkerülni. Ehhez a PS gazdálkodás ad megfelelő alapelveket. A védelmi funkciókat pedig sokkal magasabb szinten töltik be az erdők a PS alapelvekkel. Az erdők megőrzése szintén ezek mentén a legsikeresebb.
A Pilisi Parkerdő számára azért volt fontos ennek a szemléletnek az alkalmazása, mert az országlakók mintegy harmada a társaság működési körletén belül él, továbbá az erdőterületeik 62 százaléka védett. Azt kellett kitalálni, hogy miként lehet a közjóléti és védelmi céloknak eleget tenni és az erdővagyonnal is eredményesen gazdálkodni.
Érzékeltette, hogy a társaság és a PS mozgalom kölcsönösen erősítették egymást, mert a gazdálkodás eredményei visszaigazolták az alapelvek működőképességét.
Emlékeztetett, hogy a Pilisben, az ötvenes években Madas László munkássága révén ennek a szemléletnek gyökerei már jelen voltak.
1999-ben hozták létre a bemutató területet, és 2002-ben megkezdődött a folyamatos erdőborítás üzemi méretű bevezetése. 2005-ben PS tanösvényt létesítettek a bemutató terület mentén. A bükkön túlmenően más fafajokkal is igyekeznek ezt a módszert meghonosítani.
Összefoglalóan ecsetelte, hogy a PS alapelv megjelent a társaság filozófiájában, a kezelt erdeik több mint egynegyedén ilyen üzemmóddal gazdálkodnak. Alapvetően sikerült harmonizálni a természetvédelemmel a kapcsolatukat, a lakosság és a társaság közötti konfliktusokat pedig minimalizálni. A közjóléti igényeket megfelelő színvonalon ki tudják elégíteni, s az erdőfenntartási költségeik csökkentek. Emellett a fakitermelési lehetőségeiket realizálni tudják. Álláspontja szerint az erdészek megítélése is változott a fentiek alapján. (z)