2014. november 1. - A NAIK-Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomása jubileumi konferenciát rendezett fennállásának 90. és az Arborétum alapításának 60. évfordulója alkalmából
Rédei Károly előadása után Csóka György következett szólásra.
Előadásának címe: Erdővédelmi újdonságok az alföldi erdőkben.
Emlékeztetett, hogy két évvel ezelőtt Rovartani újdonságok az alföldi erdőkben címmel tartott itt előadást. Ennek ellenére nem kell ismételnie önmagát, mert az eltelt két év alatt is történtek olyan események az alföldi erdőkben, amelyek újdonságot jelentenek.
Ecsetelte, hogy növekszik az aszályos időszakok hossza, az erdőkárok pedig szintén növekednek. Ez így van a növekedő erdőterületek ellenére is.
Egy a nyarakon észlelt kéregrák okozó baktériumot írt le új alfajként Koltay András, Lakatos Tamás és Tóth Tímea. 2007-ben észlelték először a tavasz végén, nyár elején jelentkező tüneteket. Ezek habos, nyálkás folyások a törzsön. A sebek bekorhadnak és másodlagos kártevőknek is utat nyitnak. Kecskemét, Solt, Csemő és Hajós környékén észlelték. Egyelőre sem az érzékenységről, sem a rezisztenciáról nincs elegendő adat.
Egy másik betegség – gombakártevő - a kőrishajtás pusztulás, amit hazánkban először 2008-ban észleltek először. Az egész Európában nagy riadalmat keltő kór sokak véleménye szerint a szilpusztuláshoz hasonló méretűvé válhat. Mind a síkvidéken, mind hegyvidéken - például a Bakonyban – támad. Fiatal és idősebb állományokat egyaránt veszélyeztet.
A következő gomba a para- és a csertölgyek faj-specifikus kártevője, a neve szerint a Mediterrán vidékről származik. 2003-ig Toscanában írták le, majd 2006-ban Szlovéniában is felfedezték. Nálunk is előfordult már korábban, de komoly károkat nem okozott. A Mecsekben, Keszthely környékén, a VERGA területein, de a Mátrában és Békésben is megfigyelték. A károsodás nincs összefüggésben a fák szociális helyzetével, uralkodó egyedeken is megjelenik.
A globalizáció mellékhatására térve kifejtette, hogy adatsorral bizonyítható a XIX. végétől kezdve évtizedenként hány erdészeti jelentőségű rovarfaj jelent meg hazánkban. Ezek szerint 2010-ig, az utolsó két évtizedben több új faj jelent meg, mint előtte 110 év alatt. A trend folytatódik 2010 után is.
Többek között a csipkés poloska is új jövevény, amely Észak-Olaszországból terjed, de nem a DNy-i országrészben fedezték fel, hanem Szarvas környékén. Azóta már más hazai vidékeken is megtalálták. A növény nedvének szívogatásával lombsárgulást és lombvesztést okoz.
Nem erdészeti jelentőségű az ázsiai, selyemfényű puszpángmoly, amely három éve jelent meg Magyarországon, de robbanásszerűen terjed, és a bukszusokat rágja.
A kutató felhívta a figyelmet, hogy ezek az invazív fajok jellemző módon városokban, parkokban tűnnek föl először.
A tiszafát támadó amerikai lepkekabóca ugyan kifejezetten polifág, és szinte az egész országban jelen van.
Az ázsiai lombfacincér még ugyan nem „jelentkezett” hazánkban, de Ausztriában és Szlovéniában már találtak. Polifág, egészséges egyedeket is támad. Ausztriában idomított kutyákkal igyekeznek feltalálni a fertőzött fákat. Elsősorban olyan helyeken találták meg, ahol Ázsiából importált követ forgalmaznak, ugyanis a szállításhoz alkalmazott göngyöleg, raklap kiváló búvóhely a cincérlárvák számára.
A kőris karcsú díszbogár sincs még tudomásunk szerint a Kárpát-medencében, de Oroszországban, Moszkvától 400 km-re, Nyugatra találták meg. Ez a faj is Távol-Keletről, Oroszország Csendes óceáni vidékéről származik. Az őshonos területein nem okoz komoly károkat, de Észak-Amerikában már nagy pusztítást végez.
Újabban az akácot is károsító, de polifág araszoló lepke alapesetben tölgyön, vadgyümölcsön és más fafajokon él. Várható, hogy valamelyik őshonos, polifág lombfogyasztó tömegesen fog fellépni akácosokban. Az akác számos tulajdonsága predesztinálja erre a sorsra.
A gyapjaslepkével kapcsolatban elmondta, hogy Svédországban például vörös könyves védett fajként óvják a Lymantriát. Bár – tette hozzá – nem biztos, hogy ez mindig így lesz. A gyapjaslepke permetezésével kapcsolatos érvekről elmondta, hogy az EU a légi védekezés betiltását szeretné elérni. Jó hír viszont, hogy 2013-ban a Bockereki erdőben megtalálták azt a Japánból származó, rovarpatogén gombát, amelyet 1996-ban Bulgáriában és Szerbiában telepítettek, a gyapjaslepke hatékony kórokozójaként. Érdekes, hogy a gomba spórái akár tíz évig is fertőzőképesek maradnak a talajban. A spórák tárolhatók, így mesterséges járványok idézhetők elő segítségükkel. Bulgáriában a betelepítést követően jelentősen csökkent a Lymantria-kár. A közelmúlt gyapjaslepke tömegszaporodásának alacsonyabb kártétele minden valószínűség szerint összefüggésbe hozható ezzel a terjedő gombafajjal. (z)