2014. november 8. - A NAIK-Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi Kísérleti Állomása jubileumi konferenciát rendezett fennállásának 90. és az Arborétum alapításának 60. évfordulója alkalmából
Kamandiné Végh Ágnes után Keserű Zsolt következett szólásra.
Kovács Csabával közös témája: Agrárerdészeti rendszerek alkalmazása.
Egy olyan termesztés-technológiai rendszert ismertetett, amely széleskörűen elterjedt volt az ipari forradalom előtt. A módszer a gépesítés elterjedése miatt merült feledésbe. A rendszer lényege, hogy ugyanazon a földterületen egy időben folytatnak erdőgazdasági és mezőgazdasági tevékenységet. Például minőségei faanyagtermesztést mezőgazdasági növénytermesztéssel vagy haltenyésztéssel kombinálva.
A legismertebb az erdő-szántó és a fás legelő rendszer, a part menti védősávok, a kertészeti erdőművelés.
Ebben a témakörben új kutatás indult 2014-ben, amely az agrárerdészeti technológiák kiterjesztését tűzte ki célul.
Ennek keretében az ültetvényszerűen termeszthető, gyorsan növő fafajok telepítését tartják célszerűnek, 4-5 féle mezőgazdasági köztesnövény termesztésével kombinálva. A nemes nyarak közül álláspontja szerint, elsősorban a Pannónia klónnak lehet létjogosultsága, mert ennek a lombkoronája viszonylag keskenyebb, így a köztesnövények árnyalása kisebb mértékű. Továbbá rövid, 15 éves vágásfordulóval termeszthető.
A kutatás során többek között ökológiai, fiziológiai és ökonómiai vizsgálatokat szeretnének elvégezni.
Fontos szempont a rendszer fenntarthatóságának a vizsgálata is.
Ami a rendszer előnyeit illeti, elsősorban franciaországi tapasztalatokra támaszkodnak, a Montpellier közelében található mintegy 50 hektáros kísérleti területről. Ezt a Francia Agrárkutatási Intézet 1995-ben létesítette.
Az egyik előny a tájképi hatás. A talajvédelmi szerepe is fontos, kevesebb a nitrát-kimosódás. Növekszik a szénmegkötés és a biodiverzitás is. További előny a növényvédelmi szempont: a kórokozók természetes ellenségeinek jelenléte. Ezeken túl alternatív jövedelemforrást jelent.
Hazánkban jelenleg egyféle támogatást lehet erre a célra igénybe venni.
A fő cél a hagyományos gazdálkodás fenntartása, és mozaikos tájszerkezet kialakítása, továbbá a lakosság helyben tartása.
Az előttünk álló, 2014-20 közötti időszakban némileg bővülnek a támogatási lehetőségek.
Magán-erdőgazdálkodók, földtulajdonosok és önkormányzatok, de állami erdőterületekre is igényelhetik ezt a támogatást.
A költségigényes létesítés és a megtérülés miatt hosszú távra kell tervezni.
A mellékhaszonvétel tekintetében a méhészet jelentős lehet, megfelelő fafajválasztással szinte az egész vegetációs időszakban biztosítható méhlegelő.
Az adatok szerint az egy hektár agár-erdészeti rendszer annyi jövedelmet hoz, mint külön-külön a mezőgazdasági és erdészeti kultúra 1,4 hektárnyi területen.
Fontosnak tartja az előadó a rendszer ismertetését a lakosság körében is.
Sajnos magyar nyelvű szakirodalom még alig-alig hozzáférhető. (z)