2014. november 16. – A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2014. november 14-én rendezte a II. Országos Vadgazdálkodási és Vadkár Konferenciáját.
A közel háromszáz érdeklődőt Hubai Imre, a NAK Vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke köszöntötte.
Elöljáróban elmondta, hogy a mező- és erdőgazdaságban keletkező vadkár keletkezésének körülményei, a mértékének megállapítása és az orvoslása képezik a konferencia témáit.
Elsőként Győrffy Balázs, a NAK elnöke emelkedett szólásra.
Kiemelte, hogy a kiváló szakmai munkának, a kitűnő élőhelynek köszönhetően Magyarország vadászati nagyhatalomnak számít. Ez az ágazat nemzetgazdasági szinten sem elhanyagolható, közel húsz milliárd forint az árbevétel. Ezzel együtt a vidéki emberek megélhetését is szolgálja. Mintegy 1400 vadászatra jogosult gazdálkodik, az átlagosan 6500 hektáros vadászterületeken. A területek többségén, mintegy 75 százalékán, a földtulajdonosok haszonbérbe adják a vadászati jogukat. Napjainkban mintegy 3300 hivatásos vadász áll alkalmazásban. A NAK mintegy 12 ezer tagja tevékenykedik az erdő- és vadgazdálkodás területén. Őket a 15 kamarai osztály egyike fogja össze.
A NAK megalakulása óta a szakmai szervezetekkel stratégiai megállapodást kötött. Erősítik a kapcsolatot a jogalkotással, a szakigazgatással, valamint az Erdészeti Tudományos Intézettel és a Nyugat-magyarországi Egyetemmel, valamint a SZIE Vadvilág-megőrzési Intézetével is.
A hazai vadállomány nemzeti kincs, de ezt csak szakszerű gazdálkodással őrizhetjük meg – szögezte le az elnök. Ennek hiányában a vadfajok túlszaporodnak, ami nehezíti az erdők felújítását, emelkednek a humán- és állategészségügyi kockázatok és károsodnak a mezőgazdasági területek.
Hangsúlyozta, hogy a vadkárkérdés a vadásztársadalmat és a mezőgazdasági termelőket egyre inkább foglalkoztatja. Az elmúlt két évtizedben folyamatosan emelkedett a megtérített mezőgazdasági kár értéke, mely Somogy megyében a legnagyobb. Növekszik a vad és gépjármű ütközések száma is. A minisztérium az Országos Vadgazdálkodási Adattár kezelőjét bízta meg a vadállomány csökkentésére vonatkozó javaslat kidolgozásával. Ennek célja, hogy a nagyvadállomány további növekedését megállítsák.
Jelezte, hogy a közeljövőben a Parlament elé kerül a vadászati törvény módosítása, melynek egyik fontos eleme, kell, legyen a vadkár elleni védekezés. A jogszabály kidolgozásban a NAK is kész aktív szerepet vállalni – tette hozzá.
Kifejtette, a mezőgazdasági termelők, az erdőgazdálkodók és vadászok érdekei jól körülhatárolhatóak, és elválnak egymástól. Tekintettel arra, hogy mindhárom érdekcsoport többsége a NAK-nak is tagja, ezért komoly fejtörést okoz, miként lehet mindegyikük érdekeit szem előtt tartva, olyan kompromisszumos javaslatot előterjeszteni, amely mindhárom érdekcsoport számára elfogadható. Ennek előkészítésére már 2013-ban megkezdődtek az egyeztetések. Ennek egyik fóruma volt az első vadgazdálkodási konferencia, valamint nemzetközi tárgyalások is kezdődtek.
A mezőgazdasági kármentesítés és az agrárbiztosítás témája szerepelt a Visegrádi Országok agrárkamarái lengyelországi értekezletének napirendjén is. Az elnök javasolta, hogy a következő ülésen tűzzék napirendre a vadkár témáját is, amelyet egyhangúan elfogadtak. A szeptemberi magyarországi találkozón részletesen megtárgyalták a vadkárral kapcsolatos hatályos szabályozást. Az ott megismert jó gyakorlatokat be tudjuk építeni a saját szabályozásunkba.
Utalta arra, hogy 2015-től új elemként megjelenik az EU követelményei között az ún. zöldítés. A közvetlen támogatási keret 30 százalékát lehet így felhasználni. Ennek elsősorban az apróvad-gazdálkodásban érdekelt vadásztársaságok láthatják hasznát. (zé)