2014. november 18. – A vadállomány környezettel való összhangjának megteremtése a vadgazdálkodás legfontosabb feladata. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2014. november 14-én rendezte a II. Országos Vadgazdálkodási és Vadkár Konferenciáját.
Győrffy Balázs után Szabó Ferenc, az FM főosztályvezetője következett szólásra. Bitay Márton államtitkár nevében köszöntötte a megjelenteket.
Elöljáróban kijelentette, hogy a NAK megalakulása óta kiváló kapcsolatuk van a kamarával, a szakmai osztályával.
Ezt a jó kapcsolatot szeretnék megőrizni és továbbfejleszteni a jövőben. A magyar vadgazdálkodás céljáról kifejtette, a vadászható állatfajok a megújítható erőforrások részét képezik, ezért a vadállomány környezettel való összhangjának megteremtése a vadgazdálkodás legfontosabb feladata. A vadállomány fenntartható, tartamos hasznosítása, a vadgazdálkodás csak jogilag és gazdaságilag szabályozott vadászati tevékenységgel érhető el. A szabad természeti területű, az erdő, mezőgazdasági és vízi élőhelyeken élő vadállomány gazdasági, genetikai és esztétikai, valamint tudományos értékek hordozója, mellyel fenntartható módon kell gazdálkodni – hangsúlyozta a főosztályvezető.
A megújítható erőforrások tartamos hasznosításának egyik formája az EU és az Európai Bizottság által is elfogadott fenntartható vadászat. A szakszerű vadgazdálkodási tevékenység hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez, és növeli a mezőgazdasági területek életközösségeinek biológiai sokféleségét, ugyanakkor szükségszerűen beavatkozik a biológiai rendszerek működésébe, hogy az egyes ágazatok közötti egyensúlyt helyesen tartsa fenn. A szabadterületi vadállomány megóvása, a tartamos vadgazdálkodás, a hagyományos vadászati tevékenység megőrzése, a környezettel összhangban lévő állománynagyság kialakítása a magyar nemzeti vadgazdálkodás alapvető célja.
Nagyvadgazdálkodásunk feladata a vadállomány egyedsűrűségének csökkentése olyan szintre, amely a lakossági és gazdálkodási konfliktusok minimalizálása mellett egyensúlyi helyzetben tartható a környezettel. Ennek eredményeként a vadkárteher enyhülése is várható. A vadkárt a vadgazdálkodóknak helyesen kell megítélniük és megtéríteniük. Ez az alapja a gazdálkodókkal való együttműködésnek. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a vadkár csökkentése és megelőzése érdekében a legtöbbet a vadászok tehetnek - hangsúlyozta a szakember. – Többek között a jó együttműködés megteremtésével, a növénykultúra vetési és betakarítási idejének egyeztetésével, a vadkár elhárítási tevékenység megszervezésével, területvédelemmel, vadászatokkal, valamint a károk dokumentálásával, agrotechnikai nyomon követésével, pontos rögzítésével, hogy a keletkezett károkból megítélhető legyen, valóban vad okozta, vagy valami más.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár alapján látható, hogy a nagyvadapasztási kvóták alkalmazásával 2002-2006 között, a reálértéken számított mezőgazdasági vadkár 30 százalékkal csökkent, ezzel párhuzamosan a vadgazdálkodási ágazat veszteségessé válását sikerült megakadályozni. 2006 után a vadkár alakulása ismét kedvezőtlen irányt vett – figyelmeztetett Szabó Ferenc. – Jelenleg az ágazatot a vadhúsból származó bevétel teszi enyhén nyereségessé. A két hatás – a vadhús árbevétel növelése és a vadkár csökkenése – együttes eredményeként a vadgazdálkodási ágazat tőkehiányos helyzete mérséklődhet, pénzügyi egyenlege tovább javulhat.
Középtávon az apróvadállomány csökkenésének a megállítása, hosszabb távon a növekedés az egyik legfontosabb feladat. Számos európai országhoz hasonlóan hazánkban is az apróvadállomány egyedsűrűsége a vadászható szint alá csökkent. Az apróvad-gazdálkodás a jelenlegi helyzetben nem kellően jövedelmező. Ezzel együtt a jó apróvadas területnek lesz jövője, a legnagyobb vadgazdálkodási presztízse lesz, és jelenleg is hatalmas értéket képvisel – emelte ki a főosztályvezető.
E téren a zöldítés jelent várhatóan nagy lehetőségeket – tette hozzá.
Számadatokra hivatkozva figyelmeztetett az előadó, hogy a többségi társadalomhoz kell alkalmazkodni a mintegy hatvanezer vadásznak, különös tekintettel, a vadászattal nem rokonszenvezők és elutasítók táborára.
Felelős vadgazdálkodás csak úgy folytatható, ha messzemenően figyelembe vesszük a többi természethasználó igényét is, hisz’ ugyanazon a területen kell megtalálni a helyét mindenkinek. Ehhez szakítani kell a vadásztársadalomban évtizedes szokássá vált köldöknézegetéssel.
A vadászok számára mindennél fontosabb a társadalmi elfogadottság erősítése, pozitív, egymást támogató szövetségek létrehozása, fejlesztése. A mezőgazdálkodók és az erdészek mellett ilyen stratégiai partnerek lehetnek a természetvédők, az állategészségügyiek, a horgászok, a turisták, a gasztronómia és a magyar hagyományőrző kultúra képviselői.
A nagyvadállomány-apasztó tevékenység bemutatásával az autós társadalom is megnyerhető.
Aktuális téma a vad-gépjármű ütközés is. E téren a Ptk.-ban pontosításra kerülhet sor.
A társadalmi összhang megteremtésében szakmailag élen kell járni a huszonkét állami erdőgazdaságnak.
Meg kell teremteni a térségi trófeagazdálkodás alapjait, a területhez illeszkedő állományszabályozási normákat – hívta föl a figyelmet a főosztályvezető. (z)