2015. május 4. – Ha természetvédő attitűddel fogalmazok, akkor azt kell, írjam, hogy bűnben fogant település.
A község erdőtelkes, ún. irtványtelepülés, vagyis erdőterületek kiirtásával létesült a középkorban. A Zempléni hegység nyugati oldalán elterülő község zsákfalu, de közeli összeköttetése van Regéccel, amely településsel osztoznak a Regéci váron, mely ugyan Mogyoróskához esik közelebb. Ez az erődítmény pedig arról nevezetes, hogy itt töltötte gyermekéveit a Nagyságos Fejedelem.
Több évszázad óta az erdő és annak haszonvételei jelentik Mogyoróskán a megélhetés alapját.
Így érthető, hogy a mindössze nyolcvan lelket számláló község határában több erdőbirtokosság is szerveződött. A tagság nagy része már elszármazott a faluból, de a tulajdon és a haszonvétel visszahúzza az embereket.
Az egyik ilyen erdőbirtokosság a Háromhegy Erdőbirtokossági Társulat, melynek elnöke dr. Hegedűs Attila erdőmérnök.
Neki köszönhetem a meghívást arra az alkalomra, melyen az erdőbirtokossági társulati közgyűlést követően került sor egy tanösvény és erdei pihenőhely avatására.
A társulat közgyűlésén mintegy harmincan vettek részt, szavazással döntéseket hoztak, végül átvehették a jól megérdemelt osztalékot.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az erdőállomány haszonvételeiből, az évi 100-150 m3-nyi kitermelésből származó tűzifa és a minimális rönk választék nem hoz jelentős bevételt. Az osztalék döntő része a Natura 2000 és az erdő-környezetvédelmi támogatásból származik.
Mindezek mellett dicséretes, hogy arra is gondoltak, ne csupán haszonvételt nyújtson az erdő, hanem természeti szépségeit, gazdagságát is élvezhessék az arra járók. Így jött az ötlet, hogy az úgynevezett Bonyi-kútnál, amelyet a vadkörtékkel, vadalmákkal díszített Három-hegyi legelő szegélyez, erdei pihenőt és egy oda vezető tanösvényt építsenek ki.
Az 1050 méter hosszú tanösvényen nyolc állomás van, amelyek bemutató táblái, pihenőpadjai tanulságos és pihentető élményt jelentenek.
A Bonyi-kút valójában egy forrás, a környéken eredő tizenegy forrás egyike. A forrás közelében kialakított pihenő tűzrakóhellyel, erdei padokkal és asztalokkal gazdagodott, valamint felújították a korábban épített esőbeállót is.
A szakadatlanul zuhogó eső eltántorította a társulati közgyűlés tagjait, az avatás közönségét az erdei sétától, így csupán a legelszántabbak, az elnök, az elnökség néhány tagja, Szentesi Zoltán erdőfelügyelő és jómagam szálltunk be a terepjáróba, hogy jelképesen fölavassuk a közjóléti létesítményt.
A fennsíkon kiszálltunk a gépkocsiból és csúszkálva ereszkedtünk le a völgybe, átkeltünk a patakon, majd kapaszkodtunk föl a hegyoldalba a tanösvény mentén. Itt csatlakozott kis csapatunkhoz Nagy Gábor, tanár-helytörténész, a Mogyoróska és környéke című könyv szerzője, a település szakértője.
Tiszteletünkre a foltos szalamandrák látványos bemutatót tartottak a csermellyé vált erdei úton, és a fák oldalán kék meztelen csigák tapadoztak.
A patak túloldalán pedig a megújuló agrárium képviseletében, a falu csordája csörtetett a sűrűben a szomszédos legelő irányába.
A legelő felől egy-egy évszázados bükk és gyertyán matuzsálem fokozta a hely varázslatos hangulatát.
Hazafelé pedig a felszakadozó esőfüggöny egy-egy villanásra látni engedte Regéc várát, s megpillanthattunk egy, a felhőburokból kibukkanó romok közül kimagasló toronydarut. A vár rekonstrukciós munkálatai során helyreállítják többek között a négyszintes lakótornyot és új fogadóépületet emelnek.
Visszatérve a községházára, formabontó módon fedél alatt kerítettünk sort a Bonyi-kút vadonatúj közjóléti létesítményének avatójára. (zétényi)