2015. szeptember 27. - Ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia Erdészettudományi Bizottság Erdőgazdálkodási Albizottsága Sopronban – olvasható a NymE EMK Facebook oldalán.
A 2015-ben újjáalakult MTA Erdészettudományi Bizottság Erdőgazdálkodási Albizottsága első ülését 2015. szeptember 9-én Sopronban, az Erdőmérnöki Kar Tanácstermében tartotta. Az ülésen résztvevőket dr. Lakatos Ferenc, az albizottság elnöke köszöntötte. Az alakuló ülés legfontosabb napirendi pontja a Nemzeti Erdőstratégia (NES) és a Nemzeti Erdőprogram (NEP) elmúlt 10 éves tapasztalatainak összegzése, illetve a megújítására irányuló jövőbeli feladatok meghatározása volt. A téma fontosságára való tekintettel a szakma széles körben képviseltette magát. Az elhangzott előadások:
Dr. Lett Béla (NymE EMK EVGI) - dr. Lengyel Atilla (referens, NÉBIH Erdészeti Osztály): A Nemzeti Erdőprogram és Erdőstratégia kidolgozása – visszatekintés címmel a szerzők előadásukban részletesen ismertették a NES-NEP tervezési folyamatát, a társadalmi és szakmai vitákat, azok legfontosabb következtetéseit, valamint az ún. Fehér Könyv megírása során szerzett tapasztalataikat.
Lapos Tamás (referens, FM): A NES-NEP megvalósításának tapasztalatai témakörben kihangsúlyozta, hogy a Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként az erdőt érintő szakmapolitikákat integráló, középtávú programként került elfogadásra. Az előadó előadásában kiemelte a Nemzeti Erdőprogramhoz kapcsolódó jogalkotási és támogatási feladatokat.
Zambó Péter (elnök, OEE): az Országos Erdészeti Egyesület elnöke előadása elején kiért az öt éve, az erdészet Parlamenti nyílt napján elhangzott felkérésre, miszerint egy, az erdészet ügyét elemző tanulmány jelentős mértékben segíthetni a Kormány ez irányú munkáját. Az előadás során ismertetésre kerültek azok a főbb célok és célterületek, melyek a következő Nemzeti Erdőprogramban és Erdőstratégia kidolgozása során prioritást kell, hogy élvezzenek.
Ugron Ákos (helyettes államtitkár, FM): A NEP célrendszere – aktualitások címmel tartott előadásában kihangsúlyozta, hogy a Nemzeti Erdőprogram megvalósítása a mindenkori agrárstratégiai környezet függvénye és az egyik legfontosabb cél az ország erdősültségének mintegy 27 százalékra való növelése. A Földművelésügyi Minisztérium honlapján megtekinthető 2006-2015 közötti Nemzeti Erdőprogram értékelő beszámolója, mely egyben meg is alapozza a következő időszak stratégia-tervezés szükségességét. Véleménye szerint a legfontosabb elvárások (1) az erdő hármas funkcióját és annak egyensúlyát figyelembe vevő stratégia meghatározása; (2) a NEP 10 célterületét integrálni kell a stratégiába, figyelembe véve az OEE javaslatait; (3) a továbbiakban felmerülő célokat is be kell építeni a stratégiába. A helyettes államtitkár előadása végén bemutatta az új Nemzeti Erdőstratégia megalkotására vonatkozó ütemezési folyamatot.
Dr. Borovics Attila (igazgató, NAIK ERTI): Tudományos szempontok a stratégia kialakításában címmel tartott előadásában elsősorban a tudományos szempontokra hívta fel a figyelmet. Kiemelte a problémaorientált kutatás jelentőségét, ismertetve többek között a fenntarthatóságot veszélyeztető tényezőket. Előadásában bemutatta a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet által az utóbbi években e téren elért eredményeket.
Dr. Sárvári János (ügyvezető elnök, MEGOSZ): A NES & NEP a magán erdőtulajdonos szemével című előadásában leszögezte, hogy a NEP által megfogalmazott várható eredmények csak részben teljesültek a magánerdős szektorban, ahol jelentős problémák vannak a nem működő erdőkkel, a szakirányítási hálózat működésével és az erdőtelepítési programmal is. Reményét fejezte ki, hogy a vidékfejlesztés várható pozitív változásaival és a szakirányítási támogatások visszaállításával a kedvezőtlen folyamatok megfordíthatók lesznek.
Dr. Lett Béla (NymE EMK EVGI): Az előadó a differenciált, multifunkcionális, tartamos erdővagyon-gazdálkodás témakörében ismertette azokat az elképzeléseket, melyek véleménye szerint a következő Nemzeti Erdőprogramnak ki kell térnie. Ezek többek között a magánerdő-gazdálkodás specialitásainak viszonylag önálló szabályozása, a termőföld hasznosítás szabályozásának egyéb lehetőségei (faültetvény, egyéb fás területek), a megoldásra váró jogi nehézségek (osztatlan közös tulajdon, örökkés), valamint a bejegyzett erdőgazdálkodó nélküli területek. Az előadó számos grafikonnal és táblázattal mutatta be, tette szemléletessé az erdőgazdálkodásunk jelenlegi tényadatait, valamint az erdészeti politika Nemzeti Erdőprogramot érintő eszközrendszerét.
Az Erdőgazdálkodási Albizottság ülése dr. Lakatos Ferenc elnök zárszavával ért véget,
