2015. november 12. – A XIX. Erdőrendezési Napokra Balatoncsicsón, a Bakonyerdő Zrt Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolájában került sor 2015. október 15-16-án
A szakmai továbbképzésnek is beillő alkalom témájául a távérzékelés lehetőségeit választották a szervezők az erdőrendezésben.
A harmadik előadást Czimber Kornél tanszékvezető egyetemi docens (NymE) tartotta Korszerű erdőbecslési és modellezési technikák címmel.
Előadását hat téma köré építette föl: Egyesfa felmérés; Modellgenerálás; Terepi térinformatika; Lézeres letapogatás; Földi fotogrammetria; Fokozatos felújítás.
A soproni 182 B erdőrészletben zajlott a felmérés: Leica GPS-szel két alappontot vettek föl, majd kijelölték a 70 m-es keret sokszögvonalat illetve a belső vonalakat. Ezt követően került sor a keret újramérésére. Végül következett az egyes fa felmérése: a pozíció, a magasság, az átmérő és a korona rögzítése.
Az egyesfa felmérést egy másik műszerrel folytatták a Sopron 205 C szálaló erdőrészletben. Rögzítették a törzspozíciót, a koronaátmérőt, magasságot.
A kéthektáros területen bontás előtt és után is rögzítették az adatokat.
Két GPS alappontról 10 felmérési alappontot mértek föl, és ezek után következett a pozíció rögzítése, a háromszögelés és a 3-6 koronapont fölvétele. A magasságot is a TruPulse 360 B készülékkel végezték.
Ezt követte a koronák kétdimenziós modellje: a törzsmodell a pozícióval és az elhajlással, a lombkorona modell a sugarakkal és a Bézier-görbékkel (ezek harmadfokú parametrikus görbék), majd az elemzés a záródás és a konkurencia alapján.
Ezzel a módszerrel 3428 faegyed részletes felvételét végezték el.
Az erdőrészletben a faegyedeket jelző színes ábrákon megjeleníthetők az életkor, a fafajok, a koronaátmérő, a famagasság, de még a kéregrák fertőzöttség gócpontjai és a terjedési vonalak is. De kitűnően láthatóak az átfedések, és a szintezettség.
A következő lépés a háromdimenziós modell képzése: először a törzs-, majd a lombkoronamodell a Bézier-görbék alapján képzett forgásfelülettel.
A fraktálelméletre alapozva „fraktálfát” generáltak, iteratív, ismétlődésen alapuló elágazásokkal.
A növekedési fraktál alapján az éves hosszúsági és vastagsági növekedés is modellezhető.
Néhány terepi térinformatikai digitális fejlesztésre is kitért az előadó.
A DigiTerra Explorer 8-as változatával dolgoznak, amely már webes geoinformatikai kiszolgálást biztosít. Ez a hatékonysága miatt a jövő geoinformatikai eszköze lehet.
A DigiTerra Smart Mapper androidos szoftverfejlesztés.
Segítségével könnyen kezelhetők az átmérő és magassági tartományok, a fafajválasztás, végül a magassági görbe képzése a terepi fatömegbecslés során.
Egy másik, hasonló fejlesztés - a MobilEIR – a terepi fakészletezést könnyíti meg.
A DigiTerra Map modul a lézeres letapogatás eszköze, amelynek segítségével a légi lézeres adatokból felületmodell képezhető.
Az adatok finomítása során a famagasság, a lombkorona átmérő és a törzsszám alapján 70-80 százalékos pontossággal tudnak fatömeget becsülni.
A földi lézerszkennelés is új megoldás. A felvételek több százmillió pontot tartalmaznak, a húsz méter sugarú körben végzett felvétel alapján. A légi és a földi szkennelés együtt nagy pontosságú eredményt ad. Jelenleg ezek a módszerek még drágák.
Egy hasonló módszer, ám ez szinte „ingyenes”, amely egy digitális kamerával elvégezhető.
A fotók alapján körlapösszeg mérés végezhető. A kéreg textúrája alapján a fafaj is meghatározható. A fényképezőgép távmérése cm pontosságú, és lehetővé teszi a magasságmérést is.
Egy másik alkalmazást a készletező helyeken a sarangok fatömegének megállapítására dolgoztak ki.
Érdekes alkalmazás a hexagon alapú fokozatos felújítás modellezése.
A GPS-szel végzett kitűzés után a lékek ütemezésére képezhető modell, a felújítási idősor megállapítására. Az újulat megjelenése alapján a modell korrigálható. A program azt tudja, hogy szabályos, szisztematikus rend szerint haladjon a felújítás. (zé)