2015. november 24. – Az erdőrendezési szabályzat 2010-ben hatályát vesztette - A XIX. Erdőrendezési Napokra Balatoncsicsón, a Bakonyerdő Zrt Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolájában került sor 2015. október 15-16-án.
A szakmai továbbképzésnek is beillő alkalom témájául a távérzékelés lehetőségeit választották a szervezők az erdőrendezésben.
Az utolsó előadó Jagicza Attila (Bakonyerdő Zrt) volt, aki Képelemzés az erdőrendezés gyakorlatában címmel tartott előadást.
Előre bocsátotta az erdőrendezés alapgondolatát: a jelent megismerni és a jövőt megtervezni.
Az előadó leszögezte, hogy manapság nincs erdőrendezési szabályzat, és „nem tudjuk, hogyan kell a jövőt megtervezni”. Ugyanis a korábbi jogszabály 2010-ben hatályát vesztette. Szokásjog és szakmai elvárás szabályozza a munkát. Mind a hatósági, mind a gazdálkodói oldalon nagy szükség volna az erdőrendezési szabályzatra, hogy a jövőt meg lehessen tervezni.
Felidézte a 2004 körüli éveket, amikor megismerkedett az ortofotókkal. Hossza kísérletezés után jutottak el oda, hogy már maguk is tudtak megfelelő fotókat előállítani. Felvetődött a kérdés, hogy képesek-e információkat nyerni a színes infrafotókból? Vajon lehet-e magasságot mérni, a válasz: igen. Napjainkra annyit fejlődtek a programok, hogy ma már csak szándék kérdése ez.
A képelemzés fő célja a valós objektumok fölismerése, meghatározása, mennyiségi és minőségi tulajdonságainak megismerése. Az elemzés során törekedni kell a rendelkezésre álló képpontok olyan csoportosítására, amelyek reprezentálják a vizsgált objektumokat.
A hagyományos képelemzési módszerek esetében az alapegység az elemi képpont, a pixel. Az objektumorientált képelemzésnél pedig a feldolgozás alapegységei a képelemek vagy szegmensek.
Az előadó bevezette a szemantika fogalmát, amelyen a jelek és a jelölt tárgyak, valamint a jelek és a jelentés közötti viszonyt írja le.
A szemantikai struktúra érzékeltetésére az előadó antropomorf fogalmakat vezetett be, egy topológikus hálózat leírásához: a pixelek szomszédjairól, szüleiről és gyermekeiről beszélt. Ezek egyfajta hierarchikus struktúrát fejeznek ki.
Hangsúlyozta, hogy a természetben ritkán van egyértelmű fehér-fekete, hanem elmosódott halmazok vannak. Ennek megfogalmazására alkalmas az ún. fuzzy-logika, a homályos, elmosódott elemek, információk esetére. Az igaz és hamis közé beilleszti az „és” valamint a „vagy” fogalmát. Analógiaként a közismert tehenes mesével tette szemléletessé a gondolatmenetet, a fekete és fehér teheneken kívül a tarkáknak is helyet kell biztosítani…
A módszer fafajcsoportok, záródás meghatározására alkalmazható.
Az előadó leszögezte, hogy a terepi munkát nem lehet kihagyni a tervezés során, hiszen a fotókon nem látható az újulat, a cserjeszint. Ugyanakkor a vázolt módszer alkalmazásával, nagyságrenddel pontosabb, könnyebb és gyorsabb lehet a munka. (zé)