2016. március –A FeHoVa adott hűtött otthont 2016. február 18-ikán annak a konferenciának, amelyen megvitatták az érdekeltek az erdőtörvény módosításának szempontjait.
Jung László FAGOSZ elnök az Erdőtörvény módosítás és a bürokráciacsökkentés címet adta előadásának.
Alapvetésként leszögezte, hogy az erdőtörvényt a saját időszakába helyezve kell vizsgálnunk, bírálnunk. Azt kell néznünk, hogy az akkori jelenhez képest az akkori jövőbe mutatott-e és ezt a jövőt a haladás irányába terelte-e vagy sem.”
Emlékeztetett, többek között ezekkel a mondatokkal méltatta Fekete Zoltán professzor az 1879-ben alkotott erdőtörvényt, annak megalkotása 50. évfordulója alkalmával mondott ünnepi beszédében.
Mit kell szolgálnia az erdőtörvénynek? – tette föl a kérdést az elnök.
Az erdő statikáját és dinamikáját egyszerre.
Az erdőt látogató és csodáló számára biztosítani és garantálni kell az állandóságot, melyet több évszázados erdőgazdálkodás igazol.
Alapvető szempont, hogy az ökológia nem követeli ezt a feltételt.
A fentiek elfogadtatása esetén kell az erdő dinamikájáról kifejtenünk álláspontunkat. Meg kell határoznunk a dinamika elemeit (klímaváltozás, természetvédelmi értékek megóvása, közjóléti igények megváltozása, gazdasági érdekek érvényesítése, stb.).
Az előbbieken túl az erdőkezelés változatosságát kell biztosítania a jogszabálynak.
Nagyon nehéz egy pillanatnyi állapot regisztrálásakor felelősen a jövőképet meghatározni. Ezért az alternatívák tárára van szükség.
Előre meg kell határozni az üzemmódokat, azok mértékét (lásd. 10. §), számszerűsíteni csak koncepcionálisan szabad megfogalmazni. Figyelembe kell venni a gyakorlatot, miszerint minden a helyszínen dől el.
Le nem modellezett és főleg nem erdő életciklust még nem megélt erdőkezelési módszereket csak hosszú távú mintaterületek kijelölésével és elemzésüket követően javasolt nagyüzeművé tenni.
Az erdőtörvény határozza meg a prioritások helyes arányát az erdőben.
A magyar erdészek kezdeményezésére fogadta el az egész világ az erdő hármas funkciójának meghatározását. Aránytalan túlsúlyok kialakítására ez nem adhat jogosítványt.
A jelenlegi magyar erdők már emberi beavatkozást követően jöttek létre (nincs egy „talpalatnyi” őserdőnk), így határozottan ki kell jelenteni, hogy az erdészek, erdőgazdálkodási tevékenységükkel hozták létre, melynek következtében természetvédelmi értéket hordoznak magukban. Minden bizonnyal feltételezhető, hogy ezeket az értékeket létrehozóik védeni fogják, valamint feltárni és bemutatni.
Az erdőtörvénynek a lehetőséget kell szolgálnia és biztosítania.
Kialakult a társadalomnak az igénye az erdővel kapcsolatban. Nem tudni milyen mértékben, de ez változni fog. A szabályzásoknak (törvényeknek) célja kell, hogy legyen, ezt kiszolgálni, illetve a megvalósításhoz eszközként közreműködni.
Nagyon fontos rögzíteni, hogy az igényeknél nem csak a gazdasági, természetvédelmi és közjóléti szempontokat kell figyelembe venni, hanem amiről igen kevés szó esik, a vidéki emberek foglalkoztatásán keresztül, magának vidéknek a megtartó képessége, nagy mértékben növelhető. Hasonló fajsúllyal bír a nyersanyag (megújuló) forrásként való elfogadtatása.
Az erdőtörvény könnyen értelmezhető és kezelhető adminisztrációt írjon elő.
Minimalizálni kell az adminisztrációt, és az elektronikus csatorna a követendő, az „e-erdő”-s ügyintézést lehetővé kell tenni.
Végül pedig liberalizálni szükséges az erdőtervezést – zárta mondandóját Jung László.