2016. május 12. - Háromszáz óvodás és iskolás gyermek gyűlt össze tanáraik kíséretében kedden a Pedagógus-forrás és a Károly-kilátó között, hogy közösen kilencven kocsányostölgy-csemetét ültessenek el az újonnan felavatott "Madarak és Fák Napja" Emlékerdőben. Az egyedülálló kezdeményezés az NYME Benedek Elek Pedagógiai Kara, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. (TAEG), az Országos Erdészeti Egyesület Soproni Helyi Csoportja és Hallgatói Csoportja közös szervezésében valósult meg.
„… évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.” - Herman Ottó javaslatára 1906-ban miniszteri rendelet született a Madarak és Fák Napjáról, 1996 óta pedig a természetvédelmi törvény is kimondja: a természet ünnepeként tartjuk számon május 10-ét. A Madarak és Fák Napja mégis az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön. S hogy e szemlélet a gyakorlatban is megvalósulhat, azt többek között a soproni emlékerdő-telepítés is példázza. A szervezők a dupla évforduló köré épített rendezvénysorozat legfontosabb céljául a fiatalság természettudatosságának, a természet iránti elkötelezettségének növelését tűzték ki.
- Méltó módon szerettük volna a kettős évfordulót megünnepelni – mondta dr. Hartl Éva, a Benedek Elek Pedagógiai Kar egyetemi docense, a rendezvénysorozat megálmodója és főszervezője, aki gyakorló pedagógusként a természeti értékek közvetítésének elkötelezettje. – Dr. Mészáros Károly, az Erdőmérnöki Kar egykori dékánjának, az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet igazgatójának szakmai elhivatottsága, munkája, a „Környezetünk az erdő” pedagógus továbbképzés és eredményei erősítettek meg abban, hogy az erdő és a természeti környezet életünkben betöltött fontos szerepét hatékonyabban erdész- pedagógus összefogással lehet tudatosítani. Ma már mindenki világosan látja, hogy saját felelősségünk a környezetünkért nem vitatható ezért a jövőnk szempontjából nem elhanyagolható, hogy miként viszonyulunk hozzá. A természet, az erdő értékként való kezelése, értékeinek a társadalom felé történő helyes kommunikálása szükségszerű és egyre sürgetőbb feladatunk. A gyermekek, a felnövekvő generáció természetismeretre, tiszteletére, szeretetére, és védelmére nevelése akkor a leghatékonyabb, ha az a természetes környezetben, az erdőben zajlik. Ehhez pedig olyan remek szakmai partnerek támogatására van szükség, mint az Országos Erdészeti Egyesület és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., akik nélkül az emlékerdő-telepítés nem jöhetett volna létre Sopronban- tette hozzá a Benedek Elek Kar docense.
Az alkalomra összeállított rendezvénysorozat április 27-e és május 10-e között zajlott. A soproni és környékbeli iskolások számára vers- és meseíró-pályázatot írtak ki, kilenc iskolából összesen harmincöt pályamű érkezett, közülük hármat meg is hallgathatott a közönség Körmendy Zsombor, Alpár Nándor, Joó Balázs és Alpár Boróka előadásában. Az óvodások rajzpályázatra alkothattak, a tizenegy résztvevő soproni óvodából beküldött 159 pályaműből a Ligneum NymE Látogatóközpontban nyílt kiállítás. A május 28-ig látogatható tárlatot dr. Faragó Sándor, az egyetem rektora és a rendezvénysorozat fővédnöke nyitotta meg május 3-án.
Hasonló kezdeményezésre már volt példa korábban, ám a soproni emlékerdő az első ténylegesen megvalósult telepítési program.
- A Sopron feletti erdőket a Tanulmányi Erdőgazdaság kezeli – mondta Dr. Jámbor László, a TAEG Zrt. vezérigazgatója. – Adottságainknak köszönhetően kiváló terepet tudunk biztosítani tanulmányi és oktatási feladatok ellátására, és örömmel kapcsolódunk minden olyan kezdeményezéshez, amely az ifjú generációk felelős gondolkodásának kialakítására irányul. Ez mindannyiunk közös feladata: a pedagógusok, civil szervezetek, az erdészeti szakma összefogásával együtt csodás eredményeket tudunk elérni. Büszkék vagyunk rá, hogy a jelenlegi kezdeményezés mögött rejlő célkitűzések megvalósításához biztosítani tudjuk a szükséges feltételeket – tette hozzá a vezérigazgató. - Az emlékerdő telepítéséhez minden csapat és az intézményük is ajándékba kapott a TAEG-től egy-egy facsemetét, amiket a Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakközépiskola diákjainak és a Nyugat-magyarországi Egyetem erdőmérnök hallgatóinak segítségével ültettek el. Az erdészet által kijelölt területen így kilencven kocsányos tölgy áll majd. A fák GPS-koordinátákat kaptak, a gyerekek évtizedek múlva is visszakereshetik a fájukat. A jövőben pedig az emlékerdő nyitott lesz mindenkinek, azaz csupán be kell jelenteni a szándékot a TAEG-hez, és szakszerű segítség mellett bárki elültetheti a tőlünk kapott saját kocsányos tölgyét.
- Az erdészeti szakmai, gazdálkodási és tudományos munka mellett rendkívül fontos feladatunknak tartjuk a nevelés és oktatás segítését – folytatta Köveskuti Zoltán, a TAEG hegyvidéki erdőgondnoka, aki egyben az idén fennállásának százötvenedik évfordulóját ünneplő Országos Erdészeti Egyesület Soproni Helyi Csoportjának titkára. - A nevelés, ismeretterjesztés és tájékoztatás az Egyesület alapító okiratában is lefektetett feladataink közé tartozik. Rendszeresen szervezünk olyan programokat, amellyel közelebb hozhatjuk az erdőt a lakossághoz; pályázatokkal, kiállításokkal, erdei túrákkal, rendezvényekkel segítjük az ifjúsági természet- és környezetvédelmi oktatást. A tapasztalataink pozitívak, évről évre növekvő érdeklődéssel kíséri a közönség ezeket az eseményeket. Ez azért is fontos eredmény, mert közös kincsünket, a magyar erdőket nem csak a szakmai oldalról kell gondoznunk, de küldetésünknek megfelelően felelősen, nyitottan gondolkozó ifjú generációra is szeretnénk majd e feladatokat továbbörökíteni.
Az Egyesület Soproni Hallgatói Csoportjának elnöke, Domokos Gábor elmondta, hogy az Egyetem erdőmérnök-hallgatóiból szerveződő, ma nyolcvanfős csoportja egyik legfontosabb feladatának tekinti a gyermekek környezettudatos gondolkodásának fejlesztését, így örömmel csatlakoztak a mostani kezdeményezéshez. – Az erdészek a jövőben gondolkoznak, ezért már most igyekszünk felkelteni a gyermekek érdeklődését a környezetük és a világ iránt. Olyan aktív, gondolkodó, felelős fiatalokat szeretnénk nevelni, akik a természet szeretetét tovább tudják majd adni saját családjuknak – tette hozzá. – Az emlékerdő-telepítés előtt és után kísértük a gyermekek csoportjait, közben pedig rengeteget meséltünk nekik az erdőkről és azok élővilágáról, a megőrzésük fontosságáról.
Az emlékerdő-telepítés után minden résztvevő megkapta a pályaművekből összeállított DVD-t és az emlékoklevelet, majd a háromszáz gyermek, hallgatók, erdészek és pedagógusok közösen énekelték el a „Tavaszi szél” című népdalt, méltó lezárásaként e rendkívüli összefogásnak.
- Partnereink és kollégáink nélkül nem jöhetett volna létre az emlékerdő-telepítés, így hálával tartozom mindazoknak, akik segítettek megvalósítani az álmot: Dr. Molnár Katalinnak, Gödéné dr. Török Ildikónak, Frang Gizellának és a lelkes hallgatóinknak a Benedek Elek Pedagógiai Karról, Hoczek Lászlónak, a Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakközépiskola igazgatójának, dr. Jámbor Lászlónak a TAEG Zrt.-től, Köveskuti Zoltánnak az Országos Erdészeti Egyesület Soproni Helyi Csoportjától és Domokos Gábornak, az OEE Soproni Hallgatói Csoportjától – zárta a beszélgetést dr. Hartl Éva.
—Iszak Noémi—