2016. október 16. - Rekorderedmények születtek a zalai Szentpéterföldén, sikeres volt a gímszarvas vadászidény. A Zalaerdő kezdeményezte az éves mustrák sorozatát
Kissé borongós időben, a kezdeti ősz színeivel, ezernél is több résztvevővel, a hagyományoknak megfelelően, tizenötödik alkalommal mutatta be a Zalaerdő az idén szeptemberben terítékre került a gímszarvas trófeákat a szentpéterföldei Könyökös réten.
A hajdani Esterházy Pál herceg által épített csodaszép műemlék jellegű vadászház és az előtte lévő tó méltó díszletet adott a rendezvénynek.
Minden vadász számára igen fontos szerepet tölt be a szeptemberi szarvasbőgés, ami igazi ünnep. Ennek megkoronázása a trófeaszemle. Egyben tisztelgés is az elejtett gímszarvas előtt.
A vadászkürtösök hangulatos bevezetője után Rosta Gyula vezérigazgató megnyitó beszédében kiemelte, hogy igen sikeres volt az idei gímszarvas vadászat, az előző évek eredményeit messze felülmúlták. Erre büszkék lehetnek s arra is, hogy egykor ők szervezték meg először az országban a trófeaszemlét, s ma már mindenki követi a Zalaerdő kezdeményezését.
Befejezésül Rosta Gyula megköszönte mindazoknak a munkáját, akik fáradságot nem ismerve az idei sikeres vadászatot végrehajtották és a trófeakiállítást létrehozták.
Ezután Páll Tamás vadászati felügyelő részletesen ismertette a szeptemberben elejtett 198 gímszarvas trófeát, melyeket a trófeabíráló bizottság elé vittek. Ebből aranyérmes 24, ezüstérmes 44, bronzérmes 44. Érem nélküli 57 volt. Az átlagos agancssúly 7,18 kg volt, az érmes trófeák esetében ugyanez az érték 8,59 kg. A legnagyobb elejtett gímszarvas trófea 13,54 kg-ot tett ki.
Az adatokból kitűnik, hogy az elmúlt 21 évben csak három alkalommal volt több aranyérmes és kétszer volt több ezüstérmes, mint 2016-ban. Az érmesek 8,59 kg átlagsúlyát csak egyszer múlták felül. Tehát egy kiemelkedő, sikeres évet tudhatunk magunk mögött. (Meg kell jegyezni, hogy az érmes gímbikákat 92-95 %-ban ilyenkor ejtik el).
A két körben helyezték el a trófeákat, a belsőben láthattuk a legértékesebbeket, a legszebbeket. A látogatók közt számos helyen élénk vita és szakmai párbeszéd zajlott. Dr. Szélesy Miklós ny. egyetemi adjunktus felvetette, hogy jó lenne a trófeákat a szépség szerint tipizálni, rendszerezni, Széchenyi Zsigmond és Szederjei Ákos után.
Az egy-egy évben elejtett trófeákat itt láthatja együtt a szakmai közönség és az érdeklődők is, hiszen ezután elkerülnek a világ minden részébe a boldog tulajdonosokhoz. Még egyszer nem lehet így összehozni. Itt látható egy év termése s lehetőség nyílik összehasonlítani a trófeákat. A figyelmes szemlélők észreveszik, hogy egy-egy év trófeái közt is lehet különbség ugyanazon a területen.
Egy torz feszületként láthattuk azt az agancsot, melynek viselője teljesen belegabalyodott a villanypásztor zsinórjába.
A nagyszámú érdeklődő közt szlovén, osztrák vendégeket és számos nyugdíjas vadászt, erdészt is láthattunk.
A szervezők mindig hangsúlyozták, hogy a szűk szakmai közönségnek rendezik a trófeaszemlét, azonban el lehetne gondolkodni azon, hogy a természetkedvelő lakossággal és az iskolásokkal is megismertessék a gímszarvast, a hivatalos rendezvény után. (Igaz nyilvános a rendezvény jelenleg is. Azonban igen kevés volt a szemle reklámozása, csak utolsó napokban jelent meg néhány helyen.)
Akinek nem volt ideje alaposan megnézni a trófeákat azoknak nyújt segítséget a Zalaerdő azzal, hogy valamennyi fotóját nyomtatásban is megjelenteti. Az ebben lévő fotókat minden évben Pintér Csaba készíti el.
A szakemberek és az érdeklődő látogatók a Zalaerdő idei évének sikeres gímszarvas vadászatának eredményét láthatták, mely azt mutatja, hogy jó úton halad a hosszú távú vadgazdálkodás. Kép és szöveg: Szakács László