2016. október 18-19. - A Pro Silva közös, csapatmunka, együttgondolkodás.
A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás eredményeiről és lehetőségeiről tartotta nagyrendezvényét a Pro Silva Hungaria a Zalaerdő Zrt. Zalaegerszegi Erdészete területén.
A zsúfolásig megtelt teremben az ország minden területéről érkezett – közel 100 - résztvevőt Horváth Iván elnök üdvözölte. Megnyitójában ismertette a programot, mely alapján délelőtt előadások hangzottak el, délután és másnap pedig terepen, az erdőben volt bemutató.
Rosta Gyula vezérigazgató, mint házigazda, köszöntőjében elmondta, hogy örül a rendezvénynek, mert be tudják mutatni az eddigi munkájukat, eredményeiket és az építő jellegű kritikákat is szívesen hallgatják.
A Zalaerdő adottságainál fogva, mint az ország egyik meghatározó erdőgazdasága, közepes méretéhez képest – 50 000 ha területű – mintegy 450 000 m3 bruttó fát termel, ami jelentős szám. Régebben jellemzően a tarvágásos technológiákat alkalmazták, de a kor előre haladtával tudatosan és törvényszerűen átalakult a művelés a természetszerű felújítás irányába. A korábbi években elhibázott lucfenyvesítés miatt rettenetes mértékű erdőpusztulásnak voltunk tanúi. Kevesebb hangot kapott, mint az idegenforgalmilag frekventált Balaton felvidék és a Keszthelyi hegység, de méreteinél fogva messze meghaladta azt. Az elmúlt 5 évben 400 000 m3 elpusztult lucfenyőt termeltek ki és ennek kapcsán a természetes és mesterséges felújítás aránya eltolódik a mesterséges felújítás irányába, aminek egy gazdálkodó sem őrül. Zala Megye kapcsán mindig szokták emlegetni a méltán híres nagyvadállományt. (A méltán szót lehet idézőjelbe tenni, meg máshogy is lehet gondolni.) Nyilvánvalóan Zalában egy igen nagy vadlétszámmal kell együtt élni, emiatt a mesterséges felújításokat, még az akácot is csak kerítés mellett lehet felhozni. A bükkösökben és a gyertyános kocsánytalan tölgyesekben működik a hagyományos felújító vágás technológia.
A cég árbevétele közeliti a 9 milliárd forintot, az adózott eredménye a 800 milliót meghaladja. Úgyhogy azok a megállapítások, melyek az államerdészetekre vonatkozóan a tévében elhangzanak, általában negatív módon, azok a Zalaerdőre nem igazak. A megyei toplista elején van a Zalaerdő. Korábban is voltak próbálkozások Zalában a folyamatos erdőborítás tekintetében a szentgyörgyvölgyi szállalóerdőben az ötvenes évek közepétől. Ebben fiatalként együtt jelölt a vezérigazgató Bankó Dezső erdésszel.
Rosta Gyula örömét fejezte ki, hogy igen változatos a hallgatóság életkora, a frissen végzettektől a nyugdíjasokig terjed, mint egy szálaló erdő életkora.
Ugron Ákos helyettes államtitkár hangsúlyozottan beszélt a klímaváltozásról. Jól meg kell választani a jövő fafajait, származásukat, a felújítási módokat. A természetes gazdálkodás jobban előtérbe kerül. Ezért is nagy öröm számára a Pro Silva Hungaria célkitűzése.
Kitért arra, hogy az erdőtörvény módosítását várhatóan még az ősszel benyújtják az országgyűlésnek. Lesz olyan módosítás mely a folyamatos erdőborítás szerint gazdálkodóknak csökkenti a bürokratikus terheit. A legmodernebb elméletnek tartja az erdőgazdálkodásban a Pro Silva Hungaria mozgalmat, mindenképpen ez a jövő.
Ezután Horváth Iván elnök elmondta éves beszámolóját, melyben ismertette a Pro Silva Hungaria alapgondolatát, lényegét. Olyan erdőgazdálkodási mód, mely amellett hogy faanyagot is termel, folyamatos erdőborítást biztosít. Az erdei ökoszisztémákat is megőrzi a gazdálkodás ellenére. Ez sokkal több munkát odafigyelést és gondolkodást igényel, mint más erdőgazdálkodási formák.
Alapelvei nagyon egyszerűek. Madas András az erdőket védelmi, gazdasági és közjóléti rendeltetésűnek osztotta fel s ezt az egész világ elfogadta. A Pro Silva elfogadja mindhármat, de hozzátesz egy negyediket, az ökoszisztémák megőrzését, amelyik a legfontosabb.
Grafikonon mutatta be a vágásos és a folyamatos erdőborításos gazdálkodás közti nagyon éles különbségeket.
A Pro Silva közreműködött az erdőtörvény módosításában. Pozitívumként kell említeni azt, hogy bennmaradt az erdőtörvény tervezetben, hogy az erdő életközösség, és az erdő természetesség fogalma. Állami területeken közjóléti és védelmi területeken növekvő mértékben nem vágásos gazdálkodást kell alkalmazni. Ez az előző erdőtörvényben is benn volt és óriási vitákat kavar.
Negatívum, hogy az erdők szektorsemlegességét nem sikerült elfogadtatni. A bürokrácia csökkenését sem sikerült elérni.
Az erdők természetességét rontja az emberi tevékenység, mondják a természetvédők. A Pro Silva szerint az erdőgazdálkodásról nem mondhatunk le, de ahol kell, ott korlátozottan végezzük. A PS kiáll az újratermelhető faanyag hasznosítása mellett.
Részt vettek az Európai Pro Silva kongresszusán Skóciában, ahol kiderült, hogy egyre bővül, újabb és újabb jelentkező országok vannak. A közgyűlésen bejelentették, hogy a Pro Silva Európa kiadja a PSH könyvet.
A délelőtti utolsó előadó Varga Béla – a Pro Silva Hungaria, örökös tiszteletbeli elnöke – szenvedélyes hangon ismertette az alapelveket és az elmúlt időszakot. Kitért arra is, hogy sokan a védett erdőkben szeretnék a Pro Silva elveit bevezetni. Igenis a gazdasági erdőkben kell alkalmazni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatásban nem kellően tanítják a Pro Silva elvet, gyakorlati alkalmazását.
A fő cél, hogy a természettel együttműködő, folyamatos erdőborításos gazdálkodás legyen.
Délután a terepi bemutatóval folytatódott a program, amit mindenki várt. A Padár I. átalakító erdőtömbbe érkezve Pintér Csaba, a Zalaegerszegi Erdészet igazgatója fogadta a résztvevőket, aki ismertette az erdészet főbb adatait.
Az erdészet 10.747 hektár erdőterületen gazdálkodik, kisebb nagyobb tömbben, Zala Megye területének egyharmadán. Ebből 442 hektáron közjóléti erdők vannak: a híres Csácsbozsoki Arborétum és az Alsóerdő Parkerdő az Azáleás völggyel.
A fafajok területi megoszlása: kocsányos tölgy 11 százalék, kocsánytalan tölgy 19 százalék, cser 12 százalék, bükk 18 százalék, gyertyán 8 százalék, akác 17 százalék, egyéb kemény lomb 3 százalék, egyéb lágy lomb 3 százalék, fenyők 9 százalék. Az éves fakitermelés 61.000 m3, 8249 hektáron vadgazdálkodást folytatnak.
Ezt követően Világhy András, a Zalaegerszegi Erdészet erdészetvezető-helyettese Padár 8 B erdőrészben a mutatta be az eddigi munkájukat. Elöljáróban elmondta, hogy az erdészet 2008 és 2012 közt 566,01 hektár területen a vágásos üzemmód helyett, folyamatos erdőborításra törekvő gazdálkodást vezetett be. Az erdőrészletekre az Átalakító Üzemosztály keretén belül kezelési terv készült. Kép és szöveg: Szakács László