2018. június 25. - Az erdő a folyamatosságnak és a megújulásnak egyszerre a szimbóluma; Az erdészeket kiemelt szövetségeseinknek tekintjük; Másfél évszázada zajlanak országszerte az erdészeti vándorgyűlések.
Spiegel Endre vezérigazgató után Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakciójának vezetője lépett a mikrofonhoz.
Megtisztelőnek tekinti a politikus a részvételét a vándorgyűlésen, mert akik itt vannak, ennek a szakmának a képviselői, „normális” emberek, egy élő értékközösség tagjai. Miért is mondtam azt, hogy „normális”? – tette föl a kérdést Harrach Péter, majd imígyen válaszolt: Mert olyan világban élünk, különösen a nyugatról beszüremlő eszmeiségre tekintve, amely világban dekadens szemlélet uralkodik, amelyet bizarr jelenségek jellemeznek. Nekünk, akik meg tudtuk őrizni a normalitásunkat, azok a törvényszerűségek irányítják az életünket, amelyek a természet törvényei. Ezek a törvények érvényesülnek az ember, a társadalom világában is. Ez a teremtett világ akkor működik jól, ha az egyensúly, a harmónia megvan benne – hangsúlyozta a politikus. – Mire is gondolok, amikor ezekre a törvényekre célzok az emberek világában? – tette föl az újabb kérdést. Majd így válaszolt: Az emberi méltóságból következnek az ember jogai is. De csak akkor van egyensúlyban az ember világa, ha a felelősség és a jogok együtt vannak. Úgy tűnik, hogy ez megbomlott a nyugati világban, és ezért produkálnak az emberi jogok sajátos túlzásaival olyan emberképet, amely nem felel meg a természet rendjének. A társadalomban pedig, mivel az ember közösségi lény, a közösség ad harmóniát. Ez olyan érték, ami sok helyütt hiányzik, az individualizmus igyekszik a közösségeket eljelentékteleníteni, a családot épp úgy, mint az egész nemzet közösségét. Ennek következményeként a társadalom egyensúlya, harmóniája is megbomlik. A természet, az erdő világában is érvényesül az a törvényszerűség, ami az egész világunkat irányítja.
Erről is szólt néhány szót a politikus.
– Az erdő a folyamatosságnak és a megújulásnak egyszerre a szimbóluma. Ezt a bonyolult életközösséget csak komoly szakismerettel lehet kezelni. Az erdészek teljesítménye, hogy ma már az ország termőterületének egynegyedét borítják erdők. Mit is jelent az erdész életforma? – hallhattuk az újabb kérdést. – Ezt úgy tudnám megfogalmazni – fejtette ki Harrach Péter –, hogy a természet harmóniájára, a hivatástudatra, az elődök tiszteletére, a munkára, a munkaalapú gazdaságra és a hagyományos családmodellre épül. Ez valahogy összecseng a kormányprogrammal, – nem tudom, hogy a program készítői lesték-e meg az erdészek világát – mert ugyanaz a törvényszerűség érvényesül itt is, meg ott is. Az egyesület súlyát az a megélt és dokumentált másfél évszázad adja, az a kohézió, a selmeci szellem, ami az erdésztársadalomra jellemző. Az összefogás ebben a körben történelmi léptékben jelenik meg. A szakértelem, erkölcs, összetartozás olyan értékek, melyek egyenlő súllyal szerepelnek az egyesület életében. Még egy további fontos jellemző, az egyetemes magyarság szolgálata. Ez ismét a kormány szándéka is, de az erdészek világában is megjelenik. Ezzel együtt a vidék felvirágoztatása, a természeti erőforrások fenntartható és értékteremtő hasznosítása.
Megemlítem a hazafiság egyik példáját: a Selmecről elűzöttek és Sopronban otthonra találtak a népszavazásban jelentős szerepet játszottak, bizonyítva hovatartozásukat. A magyar erdészek jelen vannak a legapróbb falvakban is, szolgálják a nemzeti kultúrát, és az anyanyelv fennmaradását is.
Az erdészetek komoly szerepet vállaltak a közcélú feladatokban, és a közjóléti fejlesztésekben is – folytatta Harrach Péter. – Tiszteletre méltó az ökoturisztikai szerepvállalásuk is, többek között az erdei vándortáborok fölkarolása. Az is tény, hogy az erdészet és a vadászat elválaszthatatlan egymástól, és az erdészek közreműködésével sikerült visszaállítani a magyar vadászati kultúra becsületét. Éppen ezért is mondhatom a magam és a kormányzat nevében is, hogy az erdészeket kiemelt szövetségeseinknek tekintjük. Nagy hatásuk volt a határon túli rendezvényeiknek, a selmeci és az erdélyi vándorgyűléseknek. Történelmi jelentőségű lépés, hogy az egyesület Kárpát-medencei szintű bővülése is megtörtént, az Erdélyi, a Kárpát-aljai és a Felvidéki helyi csoport megalakulásával – fogalmazott a politikus.
Végezetül azt kívánta a szakmának, hogy azt a munkát, ami az egész nemzet jólétét, az értékeinek megőrzését, a korábban említett törvényszerűségek megtartását szolgálja, továbbra is ugyanolyan elkötelezettséggel, szívóssággal végezzék, mint eddig tették. (zé)