2018.október28. - Az „Erdők Hete” országos program zalai megnyitója
Az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) Nagykanizsai és Zalaegerszegi Helyi Csoportja a Csácsbozsoki Arborétumban tartotta az V. Erdésznapot. A reggeli csípős, szeles idő sokakat elriasztott, ennek ellenére, sokan, ha fázósan is, de lelkesen vettek részt a rendezvényen.
„Nagy erdő nevelt fel fenyőerdő a hazám” csendült fel az évszázados fák alatt ifj. Horváth Károly, a népművészet mestere brácsáján. Ennek kapcsán Vissy Géza a Zalaegerszegi Helyi Csoportja titkára utalt arra, hogy a zalai embert mély kapcsolat fűzi az erdőhöz, ezt ünnepeljük ma. Varga Attila, az OEE Nagykanizsai Helyi Csoportjának frissen megválasztott elnöke megnyitójában elmondta, hogy az „Erdők Hete” országos program zalai megnyitója a már hagyományos V. Erdésznap.
Az országos felmérés szerint pozitívan változott az emberek véleménye az erdészek, vadászok munkájáról. Azonban még mindig sokan vannak, akik szerint fogynak az erdők. E téves véleményt a statisztikai adatok cáfolják. Az emberekben egy idealizált kép van az természetről, az erdőkről, ezt le kell hozni a földre, be kell mutatni a nehézségeit, problémáit. Igen fontosos minden szinten, az erdőben dolgozók, az erdész szakma megbecsülése. Sajnos egyre kevesebben választják munkahelynek az erdőt, ezért jó ötlet a kis játékos rakodógép, melyet azonnal birtokba vettek e gyerekek.
Az erdésznapot a gondozott, szép arborétumban rendezik meg, mely már nem a városi betonvilág, hanem zöld környezet, de innét csak egy lépés az igazi erdei vadvilág. A fő cél hogy a látogatók megismerjék az erdőt és az erdészek munkáját is, ezáltal gazdagodjék az ismeretük, fejezte be megnyitóját Varga Attila. Nagyon jó ötlet, hogy a rendezvényt hagyományosan erdész szakember nyitja meg.
A hivatalos megnyitó után a látogatók felkeresték a bemutatóhelyeket, a gyerekek birtokba vehették a fából készült játékokat. Valamennyi bemutatóhoz és műsorhoz a díszletet az erdő évszázados fái adták. „Az erdő titkai”, címmel Világhy András erdőmérnök tartott túravezetést az arborétumban, melyen bemutatta a tölgyes és bükkös erdők élővilágát, a terület szépségét, kitért az országos erdészeti adatokra és a gondokra is.
A bejárat első állomása igen hasznos volt a látogatóknak, hiszen láthattuk, hogy mennyi is egy köbméter tűzifa - mint megújuló energiaforrás - kimérve és halomba rakva. Harkály doktor újra rendelt Kungli József erdőmérnök személyében. A fák különböző betegségeit, károsítóit, elváltozásait mutatta be. Láthattuk a fagyléces és a csillagos álgesztes fát, a harkályok látványos munkáját.
A fák korát az évgyűrűk alapján határozták meg, összekötve történelmi, múltbéli kalandozással. A környezeti hatások érdekes jeleit lehetett látni a fák szövetében. Ki lehetett próbálni, hogy milyen módon mérték fel az erdőket régen és most.
Eredeti, frissen szedett gombákat is bemutattak, megjelölve az ehető és a mérges fajtákat. Újdonság volt az erdészeti, természetvédelmi és vadászati antikvárium, ahol kedvére böngészhetett mindenki.
Sok családos látogató volt, inkább a kisebb gyerekekkel. Számukra tartott foglalkozást a Zalaerdő Nyitnyikék és Zakatoló erdei iskola és játszóháza. A Hagyárosböröndi hagyományőrző faművesek, fúró, faragó, vágó eszközöket, ötletes, tréfás játékokat mutattak be.
A fából készült játékokat azonnal birtokba vették a gyerekek.
Az ebéd utáni hangulatról a Zala Zenekar gondoskodott, „Szép Zalában születtem” című műsorukkal. Másik újdonság volt a „Drón az erdő felett” című bemutató, amiből megtudtuk, hogy a kis légi szerkezet a fák felett repülve milyen sok információt képes begyűjteni a fákról, egészségi állapotukról, vadkárról és a térképezésről.
Az erdészek finomat főznek, jelezték előre, ami nagyon igaz volt. Hat bográcsban főtt a vadpörkölt, babgulyás, Kulcsár Györgyné és Fliszár Kálmán egész nap sütötte a kemencében az ízletes szalonnás langallót. Feledhetetlen volt a Vazsvári Dödöllék, Bíró János és a Kaszóiak főzőcsapatának ízletes alkotása.
Leglátványosabbnak ígérkezett „A fák élete véges, de az erdő örök, fadöntés testközelből. Az érett fa megfontolt kitermelése értelmes és hasznos cselekedet” című program. A nagy szél miatt sajnos elmaradt, de ebből is lehetett tanulni, hogy milyen veszélyes üzem az erdő; fő a biztonság. Rendszeresen részt vesz az erdésznapokon Sarjas András, Szlovénia erdésze, akivel össze lehetett hasonlítani a két ország erdészeti viszonyait.
Elhangzott, hogy az eseményt azzal a céllal rendezik meg, hogy árnyalják az erdőgazdálkodásról a társadalomban kialakult egyoldalú képet. Az erdészek munkájából a legtöbben csak a fakitermelést veszik észre, a kevésbé látványos erdőnevelést nem. Nem sokan tudják, hogy évek óta kevesebb az erdőkből kitermelt fa, mint a növekmény, vagy, hogy a honi erdők által megkötött szén-dioxid mennyisége egyezik az autók által kibocsátottal.
Meg kell jegyeznünk, hogy a város több jelentős programot szervezett e napra, országos hírű szereplőkkel. A jövőben egyeztetni kellene a rendezvények időpontjait.
Az erdésznap elérte fő célkitűzését, azt hogy a résztvevők erdő- természet-környezet szemlélete jó irányba változzon. Szép példa e rendezvény a lakosággal való kiváló kapcsolatra.
A Csácsbozsoki Arborétum az erdésznapon kívül is, a hétvégeken látogatható. Különösen most látványos őszi színekkel, gazdag növényzettel, szépen karbantartott, ami Horváth László kerületvezető erdész, a terület gazdájának érdeme. Fotó, szöveg: Szakács László