2019. november 5. - Konferencia az erdészeti monitoring 30 évéről
A Magyarországon 1987-ben elindított erdővédelmi program, immár komplex „Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszerként” (EMMRE) az 1996. évi erdőtörvényben jelent meg első ízben. Az azt követő jogszabályokban az EMMRE számos alrendszerrel bővült, s pontosították a hozzá kötődő igazgatási feladatok körét is.
A jelenleg hatályos jogszabályok az EMMRE céljaként az erdők mennyiségi és minőségi paramétereinek, ökológiai és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérését jelölik meg. Ennek keretében zajlik az erdők fejlődésének és egészségi állapotának folyamatos megfigyelése; az erdőben keletkezett károk országos szintű becslése, felmérése; az erdei termőhelyek állapotváltozásának vizsgálata; az erdőre ható káros külső- és belső tényezők, valamint az erdei életközösség és annak termő- és élőhelyének változása közötti összefüggések vizsgálata; az erdőkárok előrejelzése, valamint az ellenük való védekezés tervezése, és az új kártevők és kórokozók megjelenésének jelzése, terjedésének nyomon követése, erdőre gyakorolt hatásának vizsgálata.
Az EMMRE feladatait két intézmény, a NAIK ERTI és az NFK Erdészeti Főosztálya látja el, utóbbi koordinálja a teljes területet is. (További információ az intézmények honlapján érhető el.)
Az EMMRE 30 konferencia előadói, az egyes alrendszerek szakértői, bemutatják az elmúlt évek eredményeit, a jelenleg működő szakmai rendszereket és a potenciális fejlesztési lehetőségeket.
A megjelenteket Illés Gábor (ERTI) köszöntötte és fölkérte Zambó Pétert, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkárát megnyitó előadásának megtartására.
A fenntartható erdőgazdálkodás alapja, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő információ az erdők állapotáról, annak változásairól. Ennek az ismeretanyagnak meghatározó forrása az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer, amelynek 30 éves működésére, és a működés eredményeire hívjuk fel a figyelmet a mai konferenciával – mondta el köszöntőjében Zambó Péter, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára a Nemzeti Földügyi Központ és a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet által szervezett budapesti konferencián.
Elhangzott, hogy Magyarországon már a fénycsapda hálózat 1961-es létrehozása óta zajlik az erdők egészségi állapotával kapcsolatos információgyűjtés. Az 1970-es években az ENSZ égisze alatt a Föld egyik legnagyobb biomonitoring rendszerét alakították ki, amelyben Magyarország is aktív szerepet vállalt Ezzel a lépéssel hazánkban komplex keretekbe foglalták az erdők egészségi állapotának nyomon követését, és az egészségi állapot változásának előrejelzését.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az így létrejött, és folyamatosan fejlesztett Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer feladatait az erdőtörvény 2018. évi módosításával még tovább bővítették, és kiterjesztették az erdők állapotának teljes körű megfigyelésére. A monitoring rendszer keretében gyűjtött információk felhasználása jelentős mértékben hozzájárult az európai légszennyezés, különösen a kénkibocsátás csökkentéséhez.
Zambó Péter beszélt arról is, hogy a monitoring nem öncélú tevékenység: fontos politikai és gazdasági döntések megalapozója. A szakemberek egyre jelentősebb mértékben támaszkodnak a rendszer adataira a nemzetközi kötelezettségek teljesítése során, így például a FAO erdőleltár, az Európai Erdők Állapota, a fenntartható erdőgazdálkodás pán-európai indikátoraihoz vagy a klímaegyezményekhez kapcsolódó nemzeti adatszolgáltatások, jelentések készítésekor is.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az elmúlt harminc év precíz munkájával előállított adatbázisnak az ágazatpolitikai és mindennapi gazdálkodói döntések megalapozójává, a döntéshozatal szerves részévé kell válnia,. Ezért a következő időszakban az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a monitoring rendszer eredményei minél szélesebb kör számára hozzáférhetővé és hasznosíthatóvá váljanak.