2020. október 14. - Idén első alkalommal rendezték meg a Budapest Climate Summit-ot, amire a Pilisi Parkerdő Zrt. is meghívást kapott.
A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetközeli kikapcsolódási lehetőséget biztosító Parkerdőt dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes képviselte, aki a rendezvény alkalmával arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy erdeink nemcsak veszélyeztetettek, hanem megoldást is jelenthetnek a klímaváltozás kihívásaival szemben.
Az idén első alkalommal megrendezett Budapest Climate Summit egyedülálló fórumot biztosított arra, hogy Magyarország és a régió meghatározó vállalatainak vezetői, magasrangú kormányzati és európai uniós tisztviselők, pénzügyi- és tanácsadóvállalatok topmenedzserei, innovatív technológiai megoldások fejlesztői, valamit a terület elismert kutatói megvitathassák a fenntartható fejlődés hazai és nemzetközi vonatkozásait a 2050-es klímacélok tükrében.
Az évi 25 millió látogatói alkalmat számláló Pilisi Parkerdő Zrt-t dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes képviselte, aki az erdők jelentőségére hívta fel a résztvevők figyelmét. Hangsúlyozta, az erdőre nem csak úgy kell gondolnunk, mint az éghajlatváltozás miatt veszélyben lévő értékünkre, hanem sokkal inkább úgy, mint a klímaváltozás kihívásaira választ adó potenciálra. Az erdő az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze. Ennek egyik eleme a meglévő erdők felkészítése az éghajlatváltozásra. A vegyeskorú, elegyes, szerkezetében változatos erdők képesek leginkább alkalmazkodni a gyorsulva változó klímához, melynek egyik legcélravezetőbb eszköze az örökerdő-gazdálkodás. A másik fontos elem az erdőterület és a zöldfelület növelése, ami nemcsak a településeken kívüli mezőgazdasági területeken, hanem a városokban is megvalósulhat, részben erdőtelepítésként, illetve a fásított területek – parkok, fasorok, ligetek stb. – arányának növelésével.
Dr. Csépányi Péter kitért arra is, hogy a budapesti és környéki erdők a járványhelyzet első hullámától jótékonyan szolgálják az emberek fizikai- és mentális egészségének megőrzését. A pandémiás helyzetben az erdők rekreációs jelentősége drámai módon megnövekedett, látogatottságuk – a különböző helyszíneken elhelyezett látogatószámlálók adatai szerint – ugrásszerűen emelkedett. Ezzel a városi erdők jelentősége új értelmet nyert. Magyarország erdősültsége 21 százalék. Budapesten az ország erdeinek csak 0,25 százaléka található, míg itt él a magyar lakosság 18 százaléka. Így az országos átlaggal szemben, itt század annyi erdőterület jut egy lakosra, mint általában. Ezért a fővárosban és környékén az erdőterület és a különböző zöldfelületek növelése elemi érdek.