ForestPress fotók. A terepi felvételek a 6. számú programon - Homoki fenyőből raklap - készültek
2021. augusztus 31. – Amíg 2021. augusztus 26-án délután kitűnő kirándulóidőben érkeztek a résztvevők az OEE 151. Vándorgyűlésére a bugaci Karikás Csárdához, másnap hűvös szélre és esőre ébredtek a résztvevők.
A házigazda kilenc különböző programot állított össze a résztvevők számára.
Az 1. számú program: A természet, az ember és a vad harmóniája a Nyíri-erdőben
A Nyíri-erdő Kecskemét térségének egyik legszebb erdeje. Itt még megtalálhatóak a Duna-Tisza közi homokhátság hajdan jellemző homokpusztai tölgyesei is. Az elmúlt évtizedek talajvíz-süllyedése azonban drasztikusan lecsökkentette a tölgyesek fenntarthatóságának termőhelyi lehetőségét, de így is számos védett és fokozottan védett állat- és növényfajnak nyújt otthont. Kiemelkedő természeti értéke miatt helyi védett és NATURA 2000 terület.
A természeti kincsek mellett kultúrtörténetileg is jelentős értékeket hordoz az erdő. Itt található a Nyíri Erdészház, mely a térség tanyai életformáját bemutató épületegyüttes, ahol többek között megtekinthető Szulyovszky László egykori erdész magángyűjteménye, amely az 1848/49-es Szabadságharchoz kapcsolódó relikviákat tartalmazza.
A 2. számú program: A Peszéri-erdő, a Kiskunság ékköve – az OAKEYLIFE projekt bemutatása
A résztvevők lovaskocsis túra keretében ismerkedhetnek meg a KEFAG Zrt., a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által megvalósítás alatt álló, az EU LIFE programja és az Agrárminisztérium támogatásával létrejövő, komplexitásában is egyedülálló OAKEYLIFE projekt célkitűzéseivel, kihívásaival, eddig elért eredményeivel.
A 3. számú program: Gyalogtúra a homokbuckák között
A program során egy 8 km-es gyalogtúrát teszünk a Kiskunság jellegzetes homokvidékén, Ágasegyháza és Fülöpháza községek határában. Az útvonal első fele a KEFAG Zrt. Észak-Kiskunsági Erdészetének ágasegyházi erdőtömbjén vezet keresztül, ahol átfogó képet kapunk a homoki erdőgazdálkodás gyakoribb célállományairól és a térségben alkalmazott erdőművelési módszerekről. Többek között megtekintünk egy több mint 90 éves elegyetlen feketefenyvest, mely ma már méltán tekinthető az alföldfásítás erdészettörténeti emlékének.
A 4. számú program: A Bugaci Erdészet térségi együttműködése a közjólét jegyében
Kiskunmajsa-Bodogláron 1 km-es séta közben bemutatásra kerül a pannon bennszülött tartós szegfű és annak élőhelye. Kiderül, hogy az erdőgazdálkodás céljai hogyan egyeztethetők össze a tartós szegfű ökológiai igényeivel. Ismertetésre kerül a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és a Bugaci Erdészet közös tevékenysége a szegfű hosszú távú megőrzése érdekében. Bugacon a Tanyaszínház műsorát követően előadást hallgathatnak az „Aranymonostor” ásatásai során előkerült leletekről és a bugaci turisztikai fejlesztésekről. A programot a Trianon-ligetben megemlékezéssel és koszorúzással zárjuk.
Az 5. számú program: Magánerdőgazdálkodás a Kiskunsági homokbuckák között - a Fanyarka Kft. a Robusta Kft. és Virág István magánerdő gazdálkodó közös bemutatója
Kecskemét-Kisfáiban fakitermelési és erdőfelújítási bemutató a tipikus alföldi gyenge homoktalajon, a modern erdészeti gépek, gépsorok alkalmazásával. Az alföldi tájegységre jellemző tarvágásos fakitermelés és mesterséges erdőfelújítási technológia bemutatása.
A 6. számú program: Homoki fenyőből raklap
Az 1780-as katonai felmérés során sívó futóhomok jellemezte a Duna-Tisza közi táj arculatát, melyet a homokfásítás eredményeként ma ötödrészben erdők borítanak. A nagy elődök munkája napjainkban más eszközökkel, de töretlenül folytatódik, melynek teljes vertikumába kaphatnak betekintést a program résztvevői. A bemutatón látható lesz egy fenyő állomány véghasználatának és az azt követő folyamatnak a teljes gépsora: a harvesteres termeléstől egészen a mesterséges felújítást megelőző, a homokhátságon elengedhetetlenül szükséges talajelőkészítési munkákat végző gépekig.
A program második része a KEFAG Zrt. ÖKOPAL Raklap Üzemben folytatódik, ahol nyomon követhetjük, hogyan válik az alacsony értéket képviselő homoki fenyőből és a fűrészipar számára szintén kevés érdeklődésre számot tartó hazai nyárból fűrészáru, majd raklap.
A 7. számú program: A dám- és erdőgazdálkodás összhangja a Dél-Kiskunsági Erdészet Kelebiai Vadászterületén
A program a KEFAG Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél, Kisszállás és Jánostelek erdészkerületekben kerül lebonyolításra. Célunk bemutatni az itteni homoki erdők és a bennük élő kb. 800 db dám egymásra hatását. A terepi bejárást lovasfogattal (összesen kb. 8,5 km) és kisebb erdei sétával (kb. 1,5 km) teljesítjük a Duna-Tisza közi homokhát legdélebbi, jellegzetes homokvidékén, Kisszállás és Balotaszállás községek határában.
A 8. számú program: KEFAG Zrt. Juniperus Parkerdészet: Erdőgazdálkodás Kecskemét környéki homoktalajon - Díszfaiskolai termesztés, kertészeti áruda megtekintése
A program első felében az 5. számú programhoz csatlakozunk, ugyanis a Juniperus Parkerdészet kezelésében vannak a Kecskemét községhatárban lévő állami erdők, valamint az önkormányzat erdeit is mi kezeljük megbízás alapján. Ezen erdőterületekre jellemző a szétszórtság, valamint a pici terület, melyeket sok esetben magán erdők vesznek körül. Így több esetben a magán erdőgazdálkodókkal együttműködve végezzük el a különböző munkákat, ezt láthatjuk a Kecskemét 478 O és F erdőrészletek esetében is.
A program második felében a Juniperus Parkerdészet telephelyére utazunk.
A 9. számú program: Kecskeméti Arborétum és Kecskemét város nevezetességei a szecesszió jegyében
Kecskemét egyik különleges természeti értéke a KEFAG Zrt. kezelésében lévő 62 hektáros arborétum. A gyűjtemény számos növényritkaságnak ad otthont, emellett kedvelt kirándulóhely, egyben oktatási helyszín. A kanyargós ösvények szép fái között sétálva felidézzük a kezdeteket is, azt, hogyan vált az egykori kukoricaföld országos jelentőségű arborétummá - az erdészek munkájának köszönhetően. A vezetett séta során megtekinthető az újonnan létesített, lombkoronák fölé magasodó kilátó, valamint az arborétum szerves részét képező egyházi területen található műemlék Mária-kápolna is.
A terepi programok végeztével a vándorok visszatértek bugaci Karikás Csárdánál fölállított óriás sátorba, ahol sor került a záróeseményre.
Zambó Péter államtitkár búcsú pohárköszöntőt mondott, majd Sulyok Ferenc vezérigazgató köszönte meg az érdeklődést és a részvételt.
Végül Kiss László OEE elnök bejelentette, hogy a 2022. évi vándorgyűlést a Pilisi Parkerdő Zrt. szervezi.
Ezután Sulyok Ferenc vezérigazgató a 151. vándorgyűlés emlékszalagját fölkötötte az egyesület vándorzászlajára, és átadta a lobogót a jövő évi rendezőnek, Reinitz Gábor vezérigazgatónak.