2021. október 4. - Szigetváron, 2021. október 2-án tartotta éves nagyrendezvényét a Magán-erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége; Napjaink erdőgazdálkodója egy veszélyeztetett másodrendű állampolgár, akinek
ellentételezés nélküli kötelezettségei vannak a társadalom felé.
Győrffy Balázs, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Erdészeti Albizottsága, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke beszédében emlékeztetett a 2020. évi Ópusztaszeren tartott gyűlésre, és megállapította, hogy a gondok egy év alatt szaporodtak. Szigetvár történelmi üzenete, az állhatatos és hős kiállás példája bizony ugyancsak egy időszerű történelmi analógia – jelentette ki az elnök. Bár a koronavírus-járványhelyzet az idei évben egyelőre nem okozott jelentős zavarokat az erdőgazdálkodásban, viszont jól tudjuk: az ágazat helyzete e nélkül sem rózsás, hisz a fapiaci és a munkaerő-piaci helyzet továbbra is bizonytalan.
A magán erdőgazdálkodás küszöbön álló nagyarányú újrarendeződésének kimenetele még mindig esetleges és kiszámíthatatlan. Ahogy az is, hogy a globális környezeti kihívások és az azokra adott válaszok végül hogyan érintik majd az erdeink állapotát és az erdőgazdálkodás feltételeit – hangsúlyozta Győrffy Balázs.
Továbbá baljós előjel, hogy az új uniós erdőstratégia nem az erdőgazdálkodók, erdészeti vállalkozások kihívásainak a kezelését, ehelyett inkább a kihívások szaporítását szolgálja. Hasonlóan felemás érzelmeket keltett a jövő nemzedékek szószólójának frissen kiadott elvi állásfoglalása az erdőgazdálkodók közérdekű korlátozása kapcsán remélhető, vagy inkább nem remélhető állami kártalanítás lehetőségeiről.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Kormány mellett az érdekképviseleti szervek is megtesznek minden lehetőt a folyamatok befolyásolása érdekében, de azt tudni kell, hogy a mieinkkel párhuzamosan tízszer, százszor annyi ellentétes jelzés érkezik a döntéshozókhoz a jó szándékú, jövőért aggódó, de laikus, ezért könnyen befolyásolható közvélemény részéről.
Az előadó kiemelte, a szakmai szervezetekkel karöltve arra törekednek, hogy a jogszabály-változások következményei az ágazat helyzetét javítsák, ezért nagy hangsúlyt fektetnek az aggályos vagy hiányos rendelkezések felmerülő finomhangolásainak kezdeményezésére, a folyamatok lehetséges irányítására, valamint az erdőtulajdonosok, az erdőgazdálkodók és az erdészeti szakirányítók folyamatos tájékoztatására.
Felhívta a figyelmet, hogy az uniós stratégák a KAP támogatásokat egyre inkább a környezeti célkitűzések megvalósításának szolgálatába kívánják állítani. Ez az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók szempontjából tulajdonképpen pozitív hír is lehet, mert ha a tervezők jól végzik a dolgukat, akkor az ágazattól elvárt környezeti teljesítményeket legalább részben nem az erdőgazdálkodóknak kell majd megfinanszírozniuk. Szeretnénk azonban emellett annak a lehetőségét is látni, hogy a magyar kormány által jelentősen megnövelt összegű vidékfejlesztési támogatások egyben az erdőgazdálkodók, valamint az erdészeti vállalkozások versenyképességének a javulását is szolgálják.
Végezetül kiemelte, hogy a MEGOSZ-t már 2013 óta, a NAK megalakulása óta a meghatározó stratégiai partnereik között tartják számon, mindig fontos volt, hogy a magánerdősök véleménye, elképzelései megjelenjenek a kamara mindennapi munkájában.
Mocz András, a Magán-erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége elnöke köszöntő beszédében többek között utalt a rendezvény emblematikus helyszínére: 2020. Duna - Tisza köze, Ópusztaszer után 2021. Dél-Dunántúl, Szigetvár, mint történelmi helyszín ad otthont a MEGOSZ 2021. évi országos találkozójának lebonyolítására. Köszönöm a városnak, köszönöm a várnak, hogy fogadott bennünket. Ígérem, hogy a végvári vitézek hírét tovább visszük Szigetvárról – jelentette ki az elnök.
Ezután a rendezvény ünnepi jellegét méltatta: Ma ünneplünk, ma a magánerdősök ünnepe van. Az ünnep az élet lényegének közvetlen megnyilvánulása a közösség ereje által.
A Világegyetem, a Természet, az Emberiség, a Nemzet, a Család és a Személy lényege egy. Egységes létünk egy életfát alkot, egységes szerveződést, amelyben a Természet akarata fejeződik ki. Ennek elérése az ünnep igazi célja. Az ünnep tehát az életünk hosszú távú kiteljesedésével, vagyis értelmével függ össze.
Rövidebben, lelkünk üdvét szolgálja. Kell, hogy időnként egy teljes napot
lelkünk megerősítésére, tisztázására fordítsunk. Az ilyen nap az üdv-nap.
Ünnepet minden emberi kultúra ismer. A mai nap az elmúlt egy év történéseinek felidézésével a magánerdős közösség összetartozásának tudatát fokozza. Talán ez a gondolat üzenet. Meghatározó számomra, az összetartozás, a magyar összetartozás, az erdészet ügyének összetartozása.
Előadásának következő részében az erdészet jövőjét meghatározó EU-s jogszabályról beszélt. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eseménye az európai unió erdészeti stratégiájának kidolgozása, és annak kihirdetése volt. A 2021. július 16-i dátummal kihirdetett, 2030-ig szóló új erdészeti stratégia méregzölden fog beégni az erdészek évszázadok alatt érlelődött középzöld, de talán helyesebben, tiszta zöld tudatába. Az Európai Bizottság, a környezeti politikájában már megtapasztalt határozottsággal, új zsinórmértéket szabott meg az átfogó környezeti intézkedéscsomag részeként az erdészetre.
Mindezt tette úgy, hogy az erdészek, erdőtulajdonosok és a fagazdaság más szereplőinek véleményét figyelmen kívül hagyta. Természetesen, az EU erdészeti és erdő alapú szektor ágazati szereplői, pontosan 14 szervezet nehezményezte ezt.
Az elnök kiemelte, Európában nincs érdemi mértékű erdőirtás, a társadalom a fejlődés érdekében szükséges természeti területfoglalást többszörös mértékű erdőtelepítéssel kompenzálja. Az Uniós országok erdőgazdálkodása hosszú ideje tervszerűen, tartamosan, és a kor elvárásainak megfelelő környezeti elvárások tiszteletben tartásával zajlik. Nyilvánvalóan az erdőgazdálkodási módszereinket is mindig folyamatosan tovább fejlesztettük, így megalapozott meggyőződéssel állítható, hogy a klímaváltozásért nem az erdőgazdálkodás a felelős. Sőt, a klímaváltozás az erdőkre is kedvezőtlen hatással van, azaz annak mi erdőgazdálkodók is elszenvedői vagyunk. Az erdészek az elsők között hangoztatták, hogy baj van, sőt, mi vetettük fel, hogy a klímaváltozás az erdőket is érinti, illetve mi jelentettük ki, hogy az erdők jelentős szerepet játszhatnak a klímaváltozás megállításában és kedvezőtlen hatásainak mérséklésében.
A kihirdetett erdőstratégia nem a fentiek szellemében íródott, hanem a magukat a közvélemény szószólójaként felkent zöld civil szervezetek szájaíze szerint, ami csak a jóléti államoknak kedvez. A stratégia háttérbe szorítja a tartamos erdőgazdálkodást, egyáltalán az erdőgazdálkodást, kioktatja az erdész szakma képviselőit. Elveti a fa hasznosítását anélkül, hogy kisebb ökológiai lábnyomú fát helyettesítő termékekre tenne javaslatot.
Emlékeztetett, hogy az erdészek, az erdőgazdálkodással és fagazdálkodással érintettek, de más személyek sem közömbösek az erdők állapotára. Számunkra ugyanakkor az erdő kenyérkereseti lehetőség is. Az általunk megtermelt anyagi javakra, és a szektoroktól független ökoszisztéma szolgáltatásokra a társadalomnak is igen nagy igénye van. Nem esik jól a bizalmatlanság, és szavahihetőségünk megkérdőjelezése azoktól a zöldektől, akik még életükben egy fát sem ültettek el.
Az említett dokumentum hat érdemi fejezetből áll, amire a 14 szakmai szervezet elutasítóan reagált. Ehhez az elutasító véleményhez csatlakozott a MEGOSZ is. A legfontosabb számunkra – hangsúlyozta az elnök – , hogy „a fenntartható erdőgazdálkodásnak és a többfunkciós szerepnek, továbbra is az új stratégia fő alapelveinek kell lenniük. Az alkalmazott, fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlat azt mutatja, hogy az ökoszisztémák ökológiai funkciói, beleértve a biológiai sokféleséget, fenntarthatóak az aktívan kezelt erdőkben a biomassza, fa, nem fatermékek és egyéb ökoszisztéma szolgáltatások mellett, miközben ezen erdők hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a lehetséges alkalmazkodáshoz.”
Az elnök emlékeztetett, hogy a magán-erdőgazdálkodás az erdei
haszonvételek tekintetében elsősorban a fakitermelésben összehúzta magát, hiszen a rendelkezésre álló 3 millió m3 fatömegből nem sokkal többet, mint a felét termelte ki. A túlélésről gondoskodtunk, ami azt jelentette, hogy csak a kötelező költségek fedezésére teremtettük meg a bevételeket.
Beszédében felhívta a figyelmet az erdőgazdálkodók adminisztratív kötelezettségeire is.
Hangsúlyozta, az erdők fenntartása, új erdők létrehozása a társadalom egyik fontos feladata, e tevékenység jogi-, közgazdasági-, és anyagi biztonságának megteremtése nemzeti érdek. Az ország természeti állapotát a természetes vegetációval fedett területek határozzák meg. Legnagyobb kiterjedésű természetes, vagy ahhoz közel álló vegetációforma az erdő, ami képes befolyásolni a klímát, ezzel a változást lassítja és kompenzálja a hatásait.
Széndioxidot köt meg a légkörből, szenet raktároz évtizedeken keresztül, miközben könnyen felhasználható, tervezhető mennyiségű, folyamatosan megújítható energiahordozót biztosít. Ezen felül oxigént termel, páratartalmat nyújt, levegőt szűr, talajt véd, táperőt pótol vissza, és fenntartja a legnagyobb faji sokféleséget biztosító életközösséget. A teljes társadalom számára nyújtja ezen szolgáltatásokat, ezzel fenntartja az ország komfortját, élhetőségét.
Fenntartása minden állampolgár érdeke, javait minden állampolgár élvezi, viszont a költségeit jelenleg kizárólag az erdőgazdálkodók viselik.
Az elnök fontos javaslatot fogalmazott meg: A fentiek alapján szükséges bevezetni a tulajdonlás formájától függetlenül járó ökoszisztéma szolgáltatásokat és az erdő fenntartását biztosító normatív támogatást. Ez a jövő! Ezt már a CEPF, az európai magánerdős szövetség is zászlajára tűzte.
Ezen túlmenően leszögezte, az erdőnek a társadalom számára fontos klímamegőrző, klímaszabályozó és szénmegkötő, szén-raktározó funkcióin felül a vidéki lakosság megtartásában is nagy szerepe van. Az erdő fenntartásához szükséges munkaerő éppúgy helyben van, mint a termelési lehetőség és a felhasználás. Ugyanakkor célként fogalmazható meg egy saját megújuló energia bázisra épülő, új típusú, vidéki energia- és munkahely biztonság megteremtése is.
Az elnök emlékeztetett a 2021 júniusában lebonyolított országos fórum sorozatra – Írjuk együtt a magán-erdőgazdálkodás jövőjét! A konzultációk alapján érdemi javaslatok születtek:
A használati jogon folytatott erdőgazdálkodás személyi feltételeinek felülvizsgálatát és korrekcióját kérték az erdésztechnikus szakirányítók. Felvetődtek az erdészeti szakirányító egyéni vállalkozó, és az erdőtelepítő, mint első erdőgazdálkodó anomáliái is, ami megoldásra vár.
2. Speciális birtokmaximum szabályozás lenne szükséges a magánerdőkre a működőképes üzemméret miatt. Megoldás lehetne a teljes felmentés a korlátozás alól.
3. Fontos lenne az állami résztulajdonnal érintett magánerdők erdőhasználati lehetőségének megteremtése.
4. Működőképes lenne, ha az erdőgazdálkodási integrációs szerződés és az erdőkezelői szerződés, hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződésnek minősülne.
5. Az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás automatikusan mezőgazdasági termelőszervezetnek minősüljön.
6. Szükséges az erdők hasznosítására és használatára vonatkozó szabályozás, valamint az illetéktörvény illetékmentességi szabályozásának összehangolása.
7. Bővítenünk kell az erdők biodiverzitásának növelését és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodását szolgáló
erdő-környezetvédelmi támogatások lehetőségét.
8. Szükséges az erdészeti szakirányítási és szaktanácsadási tevékenység összehangolása, és támogatásának biztosítása.
Végezetül szólott a természetvédelmi korlátozásokból és azok kompenzációjából adódó bizonytalanságokról is, továbbá felhívta a figyelmet, nem szabad elfelejtenünk, hogy az első természetvédők az erdészek voltak. A tartamos erdőgazdálkodást szolgáló előírások több száz évre tekintenek vissza, gondoljunk csak Mária Terézia Erdőrendtartására, míg az önálló természetvédelmi jogszabályozás csak több tíz éves múlttal rendelkezik.
(Z)