Fotó: Kovácsevics Pál
Amint arról korábban beszámoltunk, 2007. március 21-25. között Klemencsics András főosztályvezető-helyettessel az élén szakmai küldöttség látogatott a türingiai Gehrenbe. A delegáció tagja volt Pethő József, az OEE elnöke, Luzsi József, a MEGOSZ elnöke és
Kovácsevics Pál, az MGSZH szaktanácsadója.
A Magyar Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumának Természeti Erőforrások Főosztálya és Türingia Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Környezeti Minisztériuma Természetvédelmi és Erdészeti Osztálya együttműködési megállapodás aláírásával kinyilvánította, hogy – a mindenkori országos vadászati és erdőtulajdonos szövetségek bevonásával – az 1997 novemberében megkezdett közös munkát folytatni kívánja. Az együttműködés kiterjed az Európai Unió Erdészeti Akcióprogramjában rejlő lehetőségek közös kihasználására, az intenzív partneri együttműködésre az Európai Unió keretében, valamint az erdészeti és vadászati kérdésekben folytatott rendszeres tapasztalatcserére.
A magyar delegáció az erfurti „Reiten, Fischen, Jagen” szakvásár és kiállítás díszvendégeként a megtekintette a bemutatót. Itt került sor ünnepélyes keretek között, dr. Volker Sklenar miniszter jelenlétében, a két minisztérium közötti együttműködési megállapodás aláírására.
Az egyezményt magyar részről Klemencsics András, az FVM főosztályvezető-helyettese, német részről Karl-Heinz Müller, a Türingiai Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Környezeti Minisztérium erdészetpolitikai osztályának vezetője írta alá.
A találkozás lehetőséget biztosított a türingiai erdészet és erdészeti igazgatás aktuális helyzetének, valamint az Európai Unió 2007-2013 közötti támogatási időszakára vonatkozó erdészeti támogatási elképzelésének (EMVA) megismerésére és a kölcsönös tapasztalatcserére.
Klemencsics András, az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya helyettes vezetője a ForestPressnek elmondta, hogy a megállapodás szerint a következő években mindkét fél egy-egy látogatást tesz a másik országban a tapasztalatok kicserélésére.
A tárgyalások során áttekintették a német fél EMVA intézkedéseinek gyakorlatát. A főosztályvezető megemlítette, hogy különösen érdeklődéssel hallgatták, hogy ugyanannak az EU rendeletnek a megvalósítása miként történik Türingiában. A német gyakorlat nem törekszik a teljes intézkedési kör kihasználására, hanem néhány intézkedésre összpontosítanak. Ugyanakkor olyan elemeket is igyekeznek bevonni az intézkedések körébe, amelyek betű szerint nem részei a rendeletnek, de remélik, hogy némi lobbizással sikerül elfogadtatniuk az EU döntéshozóival. Ilyen példaként említette a gépbeszerzések besorolásával kapcsolatos rugalmasságukat. A környezetvédelmi kifizetéseket pedig a nem termelő beruházások között szerepeltetik.
Pethő József, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke arról tájékoztatta a ForesPress-t, hogy a 350 fős tagságú Türingiai Erdészeti Egyesület elnöksége illetékesével megállapodott a kapcsolatfelvételben, és az OEE várhatóan meghívja a partner szervezet vezetőit az idei vándorgyűlésre. A konkrét megállapodásra a későbbiekben kerülhet sor. Az elnök elmondta, hogy a német fél az EU-kapcsolatok terén jóval nagyobb tapasztalatokkal rendelkezik, és példaként tekinthetjük az egységes államerdészeti szervezetüket is.
Luzsi József, a MEGOSZ elnöke elmondta, hogy fölvette a kapcsolatot a 17 éve alakult türingiai magánerdő-gazdálkodók szövetségének képviselőjével, és kezdeményezte a rendszeres találkozókra és információcserére vonatkozó megállapodás kidolgozását.
Kovácsevics Pál arról számolt be, hogy a látogatás során részletes tájékoztatást kaptak többek között a „Kyrill” orkán által Türingiában okozott széldöntésekről, s a károk felszámolására hozott intézkedésekről. Ismert, hogy 2007. január 18-án éjjel az orkán erejű szél néhány óra alatt Németország szerte óriási károkat okozott, ami természetesen az erdőt is érintette. Mintegy 26,5 millió m3 esett széldöntés vagy széltörés áldozatául. (Összehasonlításképpen: Németország éves fakitermelése 71 millió m3). Az orkán Türingiában – főképp a középhegységekben – 4360 hektáron, 2,4 millió m3 faanyagot érintett. Ez Türingia éves fakitermelését is meghaladja. A károsított állományok 90 százaléka lucfenyves.
A kárfelszámolást kellő szervezettséggel végzik, ugyanis a legfőbb veszély a szú és a farontók megjelenése. Az előbbiek az állva maradt állományokat veszélyeztetik, az utóbbiak a „kitermelt”, értékmentett faanyagot.
Számos intézkedést hoztak, többek között feloldották a nyári fakitermelési tilalmat, enyhítették a faanyag-szállítási korlátozásokat és összpontosították a fakitermelőket és gépeiket Németország más tartományaiból, sőt a szomszédos országokból is hívtak segítséget. További gondot jelentett a hatalmas erdőfelújítási feladat ütemezése és előkészítése, az átgondolt vadgazdálkodási stratégia, a faanyag erdőn kívüli, közbenső rakodókon történő tárolása a fapiac stabilitásának megőrzése érdekében, valamint a munkavédelmi ellenőrzések szigorítása.
A károkkal az egyik leginkább érintett erdészet területén, nehéz körülmények közepette, többnyire harveszterekkel történik a faanyag feldolgozása, kötélpályák és egyéb többfunkciós gépek bevetése mellett.
Az erdészet eközben egyéb feladataira is figyel. Közülük különösen említésre méltó a társadalom érdeklődő csoportjai számára kulturált körülmények között vadmegfigyelést szolgáló létesítmény.
A küldöttség tagjai megismerkedtek a türingiai erdőkben folytatott
siketfajd visszatelepítési programmal is. Az 1999-ben kezdődött program keretében Oroszországban befogott siketfajdok visszahonosítására kerül sor. Az egyébként a környezetére nagyon érzékeny madárfaj újra meghonosítása sikeresnek tekinthető. A szabadon engedett egyedek mintegy 2/3-a életben maradt, s a populáció egyedszáma az utóbbi években stabilizálódott.
Az EU és a nemzeti támogatáspolitika terén szerzett tapasztalatokról a türingiai erdész szakemberek elmondták, hogy számukra is nagy kihívást jelent a következő időszak támogatáspolitikájának összeállítása. Türingiában a támogatások nemzeti kofinanszírozása részben tartományi, részben szövetségi pénzeszközökkel valósul meg, ami a tervezést tovább bonyolítja.
Az 1698/2005. EU rendeletben szereplő valamennyi cikket nem kívánják igénybe venni. Ennek oka egyrészt az, hogy bizonyos intézkedésekre nemzeti finanszírozás áll rendelkezésre, másrészt a támogatási rendszert egyszerűsíteni kívánják.
Érdekes ugyanakkor, hogy olyan támogatások tervezetét is benyújtották az EU-nak, melynek elvben rendeleti alapja még nincs, ám bíznak lobbi-tevékenységük hatékonyságában.
A Hainich Nemzeti Park a volt NDK tartományban egykor katonai védőzónaként funkcionált a szovjet, majd az NDK hadseregének gyakorlóteréhez. Ennek eredménye, hogy 1997-ben megalakulhatott, mintegy 7500 ha-on, a szinte kizárólag lombos állományok borította nemzeti park. A park erdeiben már 50 éve gyakorlatilag semmilyen erdőgazdasági tevékenység nem folyik, és fokozatosan őserdei állapotok alakultak ki.
A park egyik turista csalogató nevezetessége a fák koronaszintjében (21-30 m magasan) mintegy 2 millió euró költséggel fölépített „tanösvény”, ahol a koronaszint, egyébként rejtett élővilága tekinthető meg.
Z. Z.