2007. április 24-25-én az Erdészeti Lapok szerkesztő bizottsága kihelyezett és kibővített ülést tartott Gyula-Városerdőn, a DALERD Zrt. Tájékoztatási Központjában. Az ülésen a szerkesztő bizottság tagjain kívül részt vettek azok a szerzők is, akik írásaikkal már eddig is megjelentek a Lapok hasábjain, illetve, akik a jövőben szeretnék támogatni az újságot. Napirenden szerepelt a márciusi és áprilisi szám értékelése, valamint a májusi szám tartalmának áttekintése.
A szerkesztő bizottság vezetősége egyrészt tájékoztatást kívánt nyújtani a Lapok szerkesztési folyamatáról, az EL honlapjának működéséről, ugyanakkor számít a résztvevők együttműködésére, javaslataira a Lapok fejlesztésére vonatkozó valamennyi kérdéskörben. 
A szerkesztő bizottság ülésén részt vett Pethő József, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke is.
A huszonegy főnyi szerzőgárdát Vass Sándor, a Dalerd Zrt vezérigazgatója és Puskás Lajos, a társaság oktatási igazgatója köszöntötte.
A vezérigazgató röviden ismertette a zrt. tevékenységének főbb irányait, működési területeit. Vass Sándor hangsúlyozta, hogy a gazdaság nem veszteséges, nincs tartozásuk, és nekik sem tartozik senki.
Haraszti Gyula, a szerkesztő bizottság elnöke bevezetőül emlékeztetett, hogy mi indította az egyesület elnökségét és a lap vezetőit arra a gondolatra, hogy tágabb körben gondolkodjanak az Erdészeti Lapok jelenéről és jövőjéről. Egy évvel ezelőtt forrongott a szakmai közélet, nehéz volt a témák között válogatni. Ebben a hangulatban érkezett el a szerkesztőség az 1956-os forradalom 50. évfordulójának felidézéséhez. Az Erdészeti Lapok 2006. októberi tematikus száma nemzetközi sikert aratott. Ahhoz hasonló tematikus szám az idei áprilisi is, amely a megújuló energia kérdéskörét járja körül. Az őszi számok egyike várhatóan az erdészeti oktatás teljes vertikumának áttekintésével, a jelenlegi helyzet leírásával és a jövőkép felrajzolásával foglalkozik majd. 
Ugyanakkor nem hallgathatók el a kritikus hangok sem, amelyek arról szólnak, hogy miért nem arról szól a lap, ami a szakmában és körülötte történik. Ezzel a véleménnyel egyet kell értenünk, hiszen az Erdészeti Lapok az adott időszak szakmai tükre. Ennek megfelelően érthető, hogy miért a szaklapon kérik számon az ágazat helyzetét.
Amint azt borítékolni lehetett, a tanácskozás élő tematikája szétfeszítette az eredeti terv kereteit, hiszen megkerülhetetlen volt a Lapok helyzetelemzése során a kitekintés a szűkebb és tágabb, szakmai és társadalmi környezetünkre. Így terítékre került az erdészet jelenléte a sajtóban, és az erdészet jelenlegi helyzete is.
A miről írjon a Lapok? kérdésével kapcsolatban újra és újra megfogalmazódott, hogy a gyakorlatban dolgozó kollégák arra kíváncsiak, hogy merre kellene elmozdulni, tehát az ötletekre, iránymutatásra várnak.
Napjaink égető gondja az erdészeti ágazatból történő forráselvonás, a támogatások elmaradása, ugyanakkor az erdőfenntartási járulék idei beszedése. Hasonlóan vissza-visszatérő téma a természetvédelem kielégíthetetlen területéhsége.
A jövőt illető gond a privatizáció Damoklesz kardjának lebegtetése. A mindennapi gyakorlat jogi és gazdasági kérdései is nagy érdeklődésre tartanak számot. Mindezzel egyelőre adós a Lapok.
Az Erdészeti Lapok finanszírozásával kapcsolatban két külföldi szaklap – a finn és a német AFZ – példája is elhangzott, amely arra utalt, hogy nem kerülhető meg a munkatársak teljesítményének a honorálása. Nem elegendő a szerzők exhibicionizmusára, mint belső késztetésre alapozni, a külső, az anyagi motiváció is szükséges.
A szakma kommunikációját – legalább az ágazat vezetési válságának megoldásáig – az Országos Erdészeti Egyesületnek kell vállalnia. A megfelelő belső kommunikáción –
Erdészeti Lapok, Erdőgazdálkodás és Faipar, Erdészeti és Faipari Híradó – túl az országos médiában is hangsúlyosan kell megjelenni. Ám a vita során elhangzott, hogy a kis szakmán belül nehéz olyan szakértőt találni, aki minden tekintetben független és szabadon nyilatkozhat. Marad a „magát megnevezni nem kívánó illetékes” megoldás. Jellemző tünet, hogy az ágazat felelős vezetői maguktól elvétve jelentkeznek, és interjúra is nehezen kaphatóak.
Mindez a kommunikációnak csupán a szürkeállományi feltétele, de a közszolgálati és a kereskedelmi média felületein való megjelenéshez komoly források is szükségesek.
Az ágazat helyzetével kapcsolatban ismét elhangzott, hogy elérkeztünk oda, ahonnan az erdészeknek már nincs hova hátrálniuk. Ezért is született meg a közelmúltban nyilvánosságra hozott levél a miniszterelnöknek. Az egyesület vezetői ebben néhány dolgot keményen felvetettek.
A Lapok világhálós változata indításáról hosszas szakmai viták után tavaly született döntés. Az interneten jelenleg hathónapos késéssel férhetnek hozzá az érdeklődők a korábbi számok cikkeihez. A digitális változat publikálását az erdészeti társaságok támogatása tette lehetővé.
A honlap szerkesztésének terhét egyelőre Lengyel László, az Ipoly Erdő Zrt. kommunikációs vezetője viseli.
Jó hír, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár partneri kapcsolatot kíván kiépíteni az Erdészeti Lapok másfél évszázados tartalmának digitalizálásához. Ennek a fölbecsülhetetlen szellemi vagyonnak közkinccsé tétele önmagában hatalmas szakmai siker.
A tartalmi vonatkozások tekintetében fölvetődött, hogy a honlapon fórumot kellene nyitni a megújuló energiáról, ugyanakkor fel kellene dolgozni a téma természetvédelmi és humán vonatkozásait is.
Összefoglaló tanulságként leszögezhető, hogy szakmai kommunikációs szervezet és komoly források megteremtése szükséges. Nem elegendő az Erdészeti Lapok szűk szakmai tematikája és a társaságok partikuláris érdekeinek kommunikálása. Z. Z.