Fotó: Faragó Zoltán
Célszerű lenne párbeszédet kezdeményezni a szomszédos megyék vadászatra jogosultjaival
Salgótarján Salgóbánya nevű városrészében, az Erdészház nevű kis kiállítóhelyen szervezett tájékoztatót a balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Zrt. salgótarjáni erdészete. A mintegy ötven résztvevő között ott voltak a cég több társerdészetének munkatársai, valamint a Salgótarján környékén gazdálkodó vadásztársaságok képviselői is.
Nógrád megyében a klasszikus sertéspestis sok gondot okozott az elmúlt időszakban: egyrészt az M3-as nyomvonalától északra eső területekről korlátozás alá esik a házisertéshús és a hústermékek kivitele – egész Nógrád ebbe a sávba tartozik – másrészt a bajt tetézik a szlovákiai immunizációs kísérletek, hiszen ennek során a vad szervezetébe a pestis legyengített vírusát juttatják, hogy kialakuljon a védettség. Csakhogy ezen vaddisznók esetében a laboratóriumi vizsgálat – a vírus jelenléte miatt – pozitívnak minősül. Külön gond, hogy az immunizálás hatékonyságát semmi sem bizonyítja. Mindenesetre Észak-Magyarország vadgazdálkodóit különösen súlyosan érinti, ha a pestis miatt a késő őszi, téli vaddisznóhajtások korlátozás alá eshetnek, hiszen a társaságok túlnyomó része éppen a vaddisznóból kénytelen megélni. Amint megtudtuk, az állami területeket kezelő erdészetek esetében is jelentős érvágást okoznak a szigorítások, hiszen a vadásztatásból és a vadhúsból kieső bevétel igen jelentékeny hányadot képez ezen az erdős vidéken.
A jelenlévőket a házigazda salgótarjáni erdészet vezetője, Lévárdi György köszöntötte, majd dr. Barna Róbert hatósági állatorvos tartott tájékoztató előadást a mintavételről. Elöljáróban elmondta: a felvett vírus a garatban akad fenn és ott is kezd szaporodni, előbbiek miatt innen a legkönnyebb a mintavétel. Nógrád megyében az 1799 minta közül 41 nem volt megfelelő, ami hozhatott a vizsgálatok során fals eredményeket.
– Ami a vérmintákat illeti, előfordul, hogy a vadászok a lövés nyomán a sebből kifolyó, savóval elegyes, szennyezett mintát adják le – mondta. – A vérvétel pedig, hacsak nem szívlövés érte a vadat, éppen a szív alvadék véréből lenne a legcélszerűbb!
Ezután hangsúlyozta, hogy a kísérő iratban nem elég az elejtés helyének megjelölésére a község közigazgatási területét beírni, hanem ennél pontosabban a dűlők nevét is fel kellene tüntetni, hogy legalább négyzetkilométernyi pontossággal behatárolható legyen az elejtés helye. A legjobb persze – tette hozzá –, ha a vadász rendelkezik GPS-el, amelynek koordinátái alapján pontosan azonosítható a terület.
Szólt ezután arról, hogy – bár a vadhús élelmiszeralapanyag – nem mindig fordítanak elegendő figyelmet a megfelelő tisztításra, pedig bizonyos esetekben elegendő lenne a fólia használata.
– Élelmiszerről van szó, az uniós jogszabályok is előírják, hogyan és mivel kell fertőtleníteni. Az egyik legfontosabb szabály, hogy a zsigerelés helyén legalább egy méter mélyre el kell ásni a zsigereket, illetve a vérrel szennyezett földnek is alulra kell kerülnie.
Ezután Andrási László, megyei vadászati főfelügyelő adott gyors tájékoztatást a pillanatnyi helyzetről. Elmondta, hogy mivel a becslések alapján több az őz, mint várható volt, emelkedett a bakok kilövésének mennyisége. Emellett kérte a vadgazdálkodásra jogosultakat, hogy területükön valamennyi magaslesre helyezzék ki a „Csak vadászati célra használható!” feliratot, mert különben az esetleg bekövetkező balesetekért a jogosultakat vonhatják felelősségre. Figyelmeztetett a felszaporodott rókaállomány apasztására, valamint arra, hogy a nagy szárazság miatt kiszáradó dagonyák feltöltésére minden vadgazda fordítson figyelmet.
– Magas a vadkár, a disznó a kukoricára jár, hogy vizet szerezzen. Egy-egy jó dagonya kiválthat bizonyos mennyiségű vadkárt – hangsúlyozta.
Ezután Hajas Péter Pál, a megyei vadászkamara titkára egészítette ki az elhangzottakat. Szólt azokról a károkról is, amelyek a tárolt hús minőségromlása és a kobzások miatt keletkeznek, valamint arról, hogy amennyiben a lőtt vad tárolása meghaladja a négy napot, a laboratóriumi vizsgálatok már hozhatnak hamis eredményeket. A gondok között említette, hogy az eredményközlés pillanatnyilag nehézkes és lassú, hiszen telefonon kell folyamatosan érdeklődni a hatóságnál arról, hogy mit hozott a vizsgálat. Javasolta, hogy kezdeményezni kellene ennek elektronikus úton való megoldását. Említette továbbá, hogy klasszikus sertéspestis, bár Nógrádot érinti a legsúlyosabban, Pest, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vadgazdálkodóinak érdekeit is hátrányosan befolyásolja. Ezért célszerű lenne párbeszédet kezdeményezni a szomszédos megyék vadászatra jogosultjaival.
A tájékoztató végén elhangzott, hogy hetente a kobzások miatt 700.000 forintot fizetnek kártérítésként, ami aligha fog örökké tartani, s nagy gond lesz, ha az emiatt keletkező kárt a vadgazdálkodóknak kell viselniük.
Ezután gyakorlati bemutató következett, amelyen dr. Barna Róbert mutatta be a hűtőházi mintákon, mit és hogyan kell csinálni a jó mintavétel érdekében. Ugyancsak hűtőházból hozott, lőtt vaddisznósüldőkön is nyomon követhették a meghívottak, hogyan kell kivenni a mintavételre leginkább alkalmas szerveket. A jelenlévőknek arra is lehetőségük nyílt, hogy kézbe véve tapinthassák, láthassák ezeket. Faragó Zoltán