Az ünnepség sorozat délelőtt a Sopronpuszta-piknik parkban kezdődött, ahol Solymos Rezső akadémikus, az MTA Erdészeti Bizottság tiszteletbeli elnöke méltatta a legnagyobb magyar, a Magyar Tudományos Akadémia alapítójának emlékét. Széchenyi István 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Emlékeztetett arra, hogy a magyar országgyűlés már 1791-ben törvényjavaslatot alkotott a tudományos akadémia felállításáról, de az annak idején nem emelkedett törvényerőre.
Széchenyi és baráti köre történelmi tettére is emlékeznek 2000. novembere óta a Széchenyi emlékparkban, amikor kedvenc fáját ültetik el évről évre.
Ebben az évben a 182. hársat prof. dr. Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA elnöke, és prof. dr Peter Schuster akadémikus, az OTA elnöke ültette el az emlékerdőben.
A faültetés után a piknik-parkban dr. Magas László erdőmérnök, vezérigazgató, az 1989. évi határnyitás soproni főszervezője idézte föl a 18 évvel ezelőtti eseményeket. A vendégeknek átadta az emlékezetes pikniket megörökítő fotóalbumot. A megemlékezés idején a néhány méterre eső határátkelőhelyen éppen egy kínai származású osztrák határőr teljesített szolgálatot.
Ezt követően a soproni Széchenyi téren Széchenyi István szobrának megkoszorúzása következett, ahol Mátyás Csaba akadémikus, az MTA Erdészeti Bizottságának elnöke mondott beszédet, majd megkoszorúzták a legnagyobb magyar szobrát.
Pannonia Szállóban tartott sajtótájékoztatón Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke és Peter Schuster, az OTA elnöke beszélt a két szomszédos ország tudományos életének kapcsolatairól, a közös tervekről. A magyar elnök elmondta, hogy megállapodott Fodor Tamás
polgármesterrel a soproni MTA szervezet létrehozásáról. Az osztrák elnök arról beszélt, hogy hazájában elégedetlenek a tudomány finanszírozásával és az EU ajánlásának megfelelően növelni fogják a támogatást.
Fodor Tamás polgármester reményét fejezte ki, hogy Sopron hídfőállása lesz az osztrák-magyar tudományos kapcsolatoknak, és a következő években az EU pályázatokból megvalósíthatják az MTA szervezet méltó elhelyezését szolgáló épületet.
Faragó Sándor rektor a két ország kapcsolatáról szólva emlékeztetett Széchenyi életútjára, Bécsben született és Döblingben halt meg. A rektor a nagy múltú egyetem 2010. évi, 275 éves évforduló méltó megünnepléséről is említést tett, mely intézmény számos kiváló tudóst adott az országnak. Elmondta, hogy az egyetem és az MTA soproni Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete példaértékűen működik együtt.
A ForestPress kérdésére Peter Schuster kifejtette, hogy mind az agráriumnak, mind az erdészetnek nagy jelentősége van Ausztriában. A mezőgazdaság tekintetében egészen különleges helyzete van, mert országuk ebből a szempontból nem jól hasznosítható. Ugyanakkor a mezőgazdasági kultúrtáj nagyon fontos Ausztria számára. Nemcsak a történelmi örökség fenntartása, hanem a turizmus szempontjából is. Tirolban például ez képez a tartomány jólétének alapját. Mindez érvényes az erdőgazdálkodásra is. Az alpesi térség e tekintetben is átalakult, és ügyelnek arra, hogy a tájképi elképzelésekkel összhangban legyenek a beavatkozásokkal. Az erdészet nagyon fontos tudomány Ausztriában és külön egyetemen tanítják ezeket az ismereteket.
A ForestPress arra vonatkozó kérdésére, hogy e két országban a GDP hány százalékát fordítják kutatásra, Vizi E. Szilveszter elmondta, hogy hazánkban keveset, 2006-ban 1 százalékot. Ugyanakkor emlékeztetett az EU lisszaboni döntésére, amely szerint 2010-ben már 3 százalékot fognak a tagországok kutatásra költeni. Jelenleg az EU átlaga 1,9 százalék, tehát jelentős az elmaradásunk. Peter Schuster úgy fogalmazott, hogy 2000-ben igencsak hátul kullogtak. Ezt követően nagy erőfeszítésekre került sor mind a szövetségi kormány, mind a tartományok részéről a jutatási hányad növelése érdekében. Állami cégek magánosításából befolyt összegeket is ilyen célokra fordítottak. Jelenleg a GDP 2,4 százalékát fordítják kutatásra. 2010-re el szeretnék érni vagy meghaladni az előirányzott 3 százalékot.
Vizi E. Szilveszter annyit fűzött hozzá: „Bárcsak a Te gondjaid az én gondjaim lehetnének!”
Az emléknap Nyugat-Magyarországi Egyetem Rektori tanácstermében tudományos üléssel folytatódott. A levezető elnök Faragó Sándor bevezetője után Vizi E. Szilveszter, majd Peter Schuster beszélt az európai tudományos együttműködésről. A tanácskozás Solymos Rezső akadémikus zárszavával ért véget.
A tanácsülés résztvevői ezután Nagycenkre hajtattak és megkoszorúzták a mauzóleumban Széchenyi István sírját. Z. Z.