Fotó: Lengyel László
Sólyom László 2008. április 6-án ellátogatott az Ipoly Erdő Zrt. kezelésében lévő Börzsöny hegység, erdőkkel borított vadregényes bércei közé.
A köztársasági elnököt látogató körútjára elkísérte felesége, Erzsébet asszony is. Ez az utazás immár negyedik állomása Sólyom László természetvédelmi területeket, nemzeti parkokat felkereső országjáró sorozatának, amelynek mottója: "Értékőrző tájak és emberek Magyarországon".
– Erdészek, természetvédők, civil szervezetek áldozatos munkájának nyomát láttam mindenütt, ahol a mai napon megfordultam - nyilatkozta a Kemencei Múzeumvasúton tartott rögtönzött sajtótájékoztatón a Magyar Köztársaság elnöke a Börzsönyben tett látogatása végén.
Drégelyvár megtekintésével kezdődött a program. A várba felérve a köztársasági elnök babérkoszorút helyezett el Szondi György sírfedlapján, majd a várkúpról nyíló körkilátás megtekintése után beírt a várban elhelyezett vendégkönyvbe. Örömmel említette, hogy a drégelyi várat évente húszezren keresik föl. A hajdani erősséget egyébként egy alapítvány állítja helyre, amelynek munkatársai olykor egészen lehetetlen viszonyok között dolgoznak. Ennek érzékeltetésére megjegyezte, két éve 123 köbméter sódert hordtak fel kézi erővel - ez összesen tizenhétezer vödröt jelentett.
– Ez is az itt élők kitartását és bámulatra méltó tettrekészségét bizonyítja - mondta Sólyom László. Ezután a delegáció Kemence felé vette útját, de közben több helyen megálltak végigtekinteni az útközben fel-felnyíló, erdőrengeteg nyújtotta, kaleidoszkópszerűen változó hegyvidéki panorámán.
A delegáció fél négykor érkezett meg az Ipoly Erdő Zrt. Wenckheim vendégházába, ahol a felfrissülés mellett, Kiss László vezérigazgató kalauzolásával a ház több mint 100 éves történetével ismerkedett a köztársasági elnök. Később Sólyom László megbeszélést folytatott a társaság vezetőjével.
Láthatóan megérintette a gondosan kezelt erdők miliője, a természetes erdőkezelés különböző technikái, a sok-sok erőfeszítés, amit tesznek az itt dolgozó szakemberek, karöltve a térségben lakókkal és a terület természetvédelmi szervezetével, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal. Az összefogás a közös célokért, az együttes cselekvés, visszatérő gondolata volt a napnak. Az elnök véleménye szerint, nem szabad megnyitni a Börzsönyt az autós turizmus előtt, hiszen kimagasló természeti értéket képvisel, viszont népszerűsíteni kell a gyalogos turizmust.
A következő börzsönyi megálló a még Mátyás király idejébe visszanyúló, több évszázados vadász tradíciókkal rendelkező Király-kút forrása volt.
Késő délután köztársasági elnök és kísérete a Kemencei Múzeumvasút Pityur rétjei felső végállomásához érkezett, ahol a kisvasútra szállva utaztak az alsó végállomásra. Itt megtekintették a hegység egykori kisvasút hálózatának tárgyi emlékeit bemutató kovácsmúzeumot, és a több mint ötven muzeális kisvasúti kocsit, mozdonyt a szabadtéri kiállításon.
A kemencei sajtótájékoztatón Sólyom László szólt a nemzeti parkhoz tartozó kistelepülésekről is, amelyek - mint mondta - az idegenforgalomban látják az egyetlen lehetőségét a kibontakozásra. Hangsúlyozta azt is: a Duna-Ipoly Nemzeti Park sok nyomásnak van kitéve, mert a főváros terjeszkedni akar. Feladatának tartja azt is, hogy a kormányzat felé azt közvetítse: ahol lehet, ott a környezetvédelem szempontjait helyezzék előtérbe - közölte az államfő. "Az utolsó pillanatban vagyunk, alapvető szemléletváltozásra van szükség a környezettel szemben" - fogalmazott.
– Az országjárással szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy milyen óriási természeti értékek vannak Magyarországon - mondta másnap, április 7-én Sólyom László köztársasági elnök Visegrádon, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban kezdett háromnapos látogatásának következő helyszínén.
– Szeretném elnökségem alatt végigjárni az összes nemzeti parkot, ami azt jelenti, hogy az egész országot - fogalmazott az államfő azon az előadáson, amelyen bemutatkozott a Duna-Ipoly Nemzeti Park is. – Nemcsak a természeti értékekről szeretnék hírt adni az országnak, hanem azokról az emberi értékekről is, amelyekkel itt lépten-nyomon találkozom - hangsúlyozta.
Az államfő kiemelte: nagyon fontos az, hogy miként tud a nemzeti park együttműködni a környezetével. A nemzeti parkoknak megvannak a közös problémáik, de mindegyiknek sajátos arculata van - tette hozzá. Füri András, a nemzeti park igazgatója előadásában elmondta: a park területén több mint 1.300 forrás és számos barlang található. A park legmagasabb pontja a 937 méteres Csóványos - jegyezte meg. Az igazgató kiemelte: a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén láp- és mocsárrétek ugyanúgy megtalálhatók, mint szikesek, homokpuszták és sziklagyepek. A védett növények száma pedig, meghaladja a négyszázat. Lengyel László Zoltán - Nagy László