A térség egyik kitörési pontja lehet az erdőgazdálkodás, amely 60 százalékban az akácról szól ezen a vidéken. Mivel nem nagyon van lehetőség más fafaj telepítésére, nem az a kérdés, hogy szeretjük az akácot vagy nem – hívta fel a figyelmet a Baktalórántházi Erdészet igazgatója. Bíró Imre szerint most már muszáj az akác erdővédelméről szólni. Már csak azért is, mert míg 15-20 évvel ezelőtt mindenki azt mondta, hogy nincs károsítója az akácnak, addig mára kiderült, hogy nem egészen ez a helyzet.
Az utóbbi néhány évtizedben több olyan rovarfaj jelent meg Magyarországon, amelyek korábban nem voltak részei a hazai faunának. A 80-as, 90-es években elsőként két molyfajta tűnt fel, majd két évvel ezelőtt egy gubacsszúnyog: mindhárom faj nagymértékben elterjedt az országban, és félő, hogy rövidesen az akácosok állapotára is kihatnak – mondta dr. Csóka György, az ERTI osztályvezetője. Szerinte három fajról feltételezhető, hogy különösen a fiatal állományokban képesek kárt okozni. Emellett a gubacsszúnyogról olyan feljegyzés is fenn maradt, hogy akár fapusztuláshoz is vezethet az elterjedése.
Dr. Lakatos Ferenc, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense a hazai erdővédelem helyzetét tekintette át előadásában; dr. Koltay András, az ERTI tudományos főmunkatársa pedig az akác kórokozóiról tartott előadást – tájékoztatta a ForestPress-t Vereb István.
A szakmai napot terepei bemutató zárta a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészetében.
Az akác a Nyírség aranya terepi bemutató
Az akác virágzáshoz kapcsolódó és mintegy 10 éves múltra visszatekintő rendezvény Nagykálló és Napkor Önkormányzatainak közös összefogásával indult. A nagyszabású rendezvénysorozat zárásaként Harangodra, szórakoztató programokkal és különféle szakmai előadásokkal tarkított színes forgataggal csábították ki az embereket az akácvirágzás ünnepén.
E rendezvény keretében kapott helyet, az akácot méltató szakmai előadás is. Négy évvel ezelőtt a térség állami tulajdonú erdeit kezelő Nyírerdő Zrt. és a magán-erdőgazdálkodók közös akarattal döntöttek úgy, hogy a szórakoztató programoktól függetlenül egy teljes napot az akácnak szentelnek.
A szakmai előadások ekkor kerültek át Harangodról Baktalórántházára, és ekkor kapott konferencia jelleget a rendezvény. A rendezvény támogatói a Nyírerdő Zrt. mellett az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportjai, a MEGOSZ és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara.
A konferencia évről-évre más és más akáccal kapcsolatos aktuális erdőgazdálkodói feladat felvetését tűzte ki célul. Szerepelt már a szakmai nap programján az akác térségi jelentőségének méltatása, a faj botanikai és természetvédelmi jellemzőinek, jellegzetességeink és veszélyeinek bemutatása épp úgy, mint az akácfa körül ma kialakult ellentmondásos helyzet termőhelyi vonatkozásokat előtérbe helyező feloldási javaslata. Volt már szó az akácosok állomány nevelési gondjáról, az aktuális erdőnevelési feladatokról.
A térség erdőgazdálkodóinak szakmai elhívatottságát és felelős gondolkodását jól mutatja, hogy a tavalyi konferencia megnyitásaként Napkoron akác emlékoszlop avatására került sor.
Az idei szakmai napot az akácosok erdővédelmével kapcsolatos feladatok megvitatására és az időszerű illetve jól előre metszhető erdővédelmi problémák megbeszélésére szántuk – mondta el a ForestPress-nek Bíró Imre, a Baktalórántházi Erdészet igazgatója.