Amint arról korábban beszámoltunk, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valalmint Thüringia Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Környezeti Minisztériuma közötti együttműködési megállapodást 2007 tavaszán a felek megújították. E széleskörű, mind az erdészeti ágazatra, mind a vadgazdálkodásra kiterjedő megállapodás az állami szféra mellett a magán-erdőgazdálkodókat, és azok szervezetei közötti kapcsolatok építését is megcélozta. Az együttműködési megállapodás tavalyi aláírásánál dr. Pethő József, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke is jelen volt. Ekkor történt meg a két egyesület közötti kapcsolatfelvétel, amit a tavalyi OEE vándorgyűlésre való meghívás követett. A thüringiai egyesület vezetőváltása miatt a látogatás csak idén április végén valósulhatott meg, ekkor azonban már mintegy 40 thüringiai erdészeti szakember érkezett a magyarországi erdőgazdálkodás, a magyar erdők megismerésére.
A vendégek számára az OEE bőséges szakmai programot állított össze, ami számos kulturális elemet is tartalmazott.
A thüringiai szakemberek itt tartózkodásuk első napján a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. területén a szigetközi erdőkkel, erdőgazdálkodással ismerkedtek meg dr. Magas László vezérigazgató és Feketéné Pechtol Éva főelőadó kíséretében.
Ezt követően a vendégek a hátralevő három napot a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. területén, számukra idegen, ám igencsak érdekes környezetben töltötték. Itt a KEFAG szakemberei bemutatták a zrt. széleskörű gazdálkodási tevékenységét, melynek révén bepillantást nyerhettek az Alföld természeti szépségei mellett az itteni gazdálkodás nehézségeibe is. 
Különösen nagy érdeklődés övezte a homoki és a Duna ártéri erdőgazdálkodást, az ott alkalmazott erdőgazdálkodási technológiákat.
A csoportot Kiss Béla vezérigazgató úr is köszöntötte, szakmai kíséretüket, a programok előkészítését Koczka Zoltán erdőgazdálkodási osztályvezető és Zalai Krisztina minőségirányítási vezető látta el.
A két egyesület elnökének informális találkozóján mind az OEE, mind a Thüringiai Erdészeti Egyesület részéről is megfogalmazódott a kapcsolat továbbépítésének igénye. Ennek különös jelentőségét a két ország társadalmában és gazdaságában, ezen belül az erdőgazdálkodásban végbement változások hasonlósága adja. (KP)