A Klímaváltozás és erdőgazdálkodás szekció napjaink egyik legnagyobb kihívásával, a klímaváltozással foglalkozott. A várható felmelegedés és viszonylagos szárazodás hosszabb távon a fafajok és más erdei élőlények természetes elterjedési területének áthelyeződésével járhat. Ez hazánkban – az erdős sztyepp és dombvidéki termőhelyek uralkodó volta miatt – várhatóan fajok sokaságának az ország területéről való kiszorulásához vezethet, de eredményezheti egyes, jelenleg délebbre előforduló fajok hazánkban történő megjelenését is, továbbá a fák növekedésének változását. Az erdei életközösségeket érő sokféle, az ERTI által is kutatott változás mikéntje gyakran nem jelezhető előre, viszont félő, hogy a változások gyakran vezetnek majd az erdők kipusztulásához vagy degradálódásához. A fák helyhez kötöttek és hosszú életűek, ezért alkalmazkodásuk a klímaváltozás gyorsaságához képest nehézkes vagy egyszerűen lehetetlen. Sok esetben azonban enyhíthet a helyzeten a megfelelő emberi beavatkozás. E beavatkozások mikéntje viszont még kevéssé megalapozott, és mindenképpen nagyon költséges vállalkozás lesz.
Hangsúlyozni kell viszont, hogy maguk az erdők is segíthetnek a klímaváltozás hatásainak az enyhítésében. A fák bizonyos körülmények között hosszabb távra ki tudják vonni a levegőből a klímaváltozásért felelőssé tett szén-dioxid egy részét. Az erdők területének növekedésével egyre több szén-dioxidot lehet kivonni a levegőből. Ezért feltétlenül fontos az erdőtelepítési program folytatása, és a meglévő erdők szakmailag helyes művelése. Az erdészeti szektornak ismereteink szerint lehetősége van mindehhez pótlólagos pénzforrásokat szereznie a lekötött szén-dioxidnak az emisszió-kereskedelemből származó bevételekből.
A Természetszerű erdőgazdálkodás szekcióban megállapítást nyert, hogy a
természetszerű erdőgazdálkodás országos megvalósítása a 21. század követelménye. A természetközeliség alapja a természeti törvények követése, elsősorban a termőhelyálló, főleg őshonos fafajokból alkotott elegyes állományok létesítése. A természetközeliség mértékének megállapítása érdekében is célszerű erdeinket osztályozni. Emellett kiemelkedő jelentőségű, hogy a változó környezet okozta szelekciós nyomás hatására csökkenhet erdeink alkalmazkodóképessége, amely a helyi populációk kihalásához, végső soron a fafajok elterjedési területének változásához vezethet. Természetközeli erdőállományaink képesek az alkalmazkodásra a felújulás időszakában, ha a természetes felújulás folyamatai során a felújítás eredményeként kellő szelekciós nyersanyaggal rendelkeznek. Az erdőművelésben ezért egyensúlyt kell találni az alkalmazkodóképesség fenntartása és a minőségi fatermesztés igényei között.
Az erdők természetességi fokának számottevő funkcionális vonatkozása is van, melyek a felújítás után is fontosak, s melyek erdővédelmi szempontból is kifejezetten jelentősek. A természetesség fokának a megőrzésével és növelésével erdeink immunrendszerét erősítjük, ezzel pedig a fatermesztés hosszú távú kockázatait is csökkentjük. Különös jelentősége van ennek a klímaváltozás szempontjából.
Magyarországon alapvető cél a tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodás megvalósítása. Ennek ma hiányoznak a teljes körű feltételei, hiszen hiányzik például a stabil pénzügyi alap. A megoldást az állami erdőgazdálkodásban a feladat-finanszírozás, a magán-erdőgazdálkodásban pedig a korrekt támogatási rendszer jelentené.
Az Ültetvényszerű fatermesztés szekcióban elhangzott, hogy a magyar erdőgazdálkodás céljainak egyik prioritása az ország erdősültségének jelenlegi 20 százalékról 24-25 százalékra történő emelése. E több évtizedre szóló program eredményes végrehajtásában meghatározó szerepe van és lesz az ültetvényszerűen termeszthető, gyorsan növő fafajoknak, mindenekelőtt az akácnak és a nyárféléknek. A termesztés-technológiájuk fejlesztésével összefüggő K+F tevékenység mind a minőségi (rönktermelésre alkalmas), mind a tömegfa-választékok előállítását célul kitűző, mind pedig az egyre nagyobb jelentőséggel bíró energetikai faültetvényeket érinti. Mindezek vonatkozásában az ERTI az elmúlt években jelentős, gyakorlat-orientált, és sok esetben a gyakorlatban már alkalmazott eredményeket ajánl alkalmazásra.
Az újonnan létesülő – döntően a magán-erdőgazdálkodók kivitelezésében megvalósuló – erdőtelepítések, valamint a bio-(dendro)massza termelő faültetvények létesítéséhez minőségi ültetési anyagra van szükség. Ebben az új fajták szelektálásának, továbbá a vegetatív szaporítási eljárásoknak egyre nagyobb jelentősége lesz. A területhasznosítás e formája, az ökológiai adottságok függvényében fatermesztési, fa-energetikai, környezetvédelmi és szociális szerepet is betölt. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy jó minőségű, magas hozamú faállományok, illetve különböző célú faültetvények csak kiváló, vagy jó ökológiai adottságú termőhelyeken hozhatók létre. Az ültetvényes fatermesztés során – mivel döntően monokultúrákkal dolgozik – ma még alig észlelhető kártételek és károsítók kiterjedtebb megjelenésével is számolnunk kell a jövőt illetően.
Végül az Erdő és társadalom szekció megállapította, hogy az erdővel szemben támasztott társadalmi igények mérete és szerkezete egyaránt változott. Ezek jövőbeni teljesítése csak az igényekkel arányos társadalmi és gazdasági támogatás esetén lehetséges. Örvendetesnek ígérkezik, hogy az erdőgazdálkodás állami támogatása a jövőben várhatóan növekszik.
Az erdei iskolák fenntartása és fejlesztése a jövőben is kiemelkedő feladat. Az erdei iskolák és oktatóhelyek a helyes környezeti tudat formálásában kiemelkedő jelentőségűek.
Összefogott és hosszabb távra tervezett erdészeti kommunikációra van szükség, tudatosítani kell, hogy az erdő közérdek. Ezt szolgálva fejleszteni kell az erdészeti információs központokat és meg kell teremteni az önálló erdészeti szóvivő működésének az előfeltételeit.
Az eddigieknél gyorsabb ütemben és nagyobb mértékben indokolt a városokon kívül a nagyobb településekhez közeli erdőkben az újszerű és az erdőt megkedveltető szórakozási helyeknek az erdőállományok védelmét figyelembe vevő fejlesztése (példa: Mecsek, Nyírség).
Az OEE idei sikeres Konferencia Vándorgyűlésének egyes szekcióiban tett megállapítások és bemutatott kutatási eredmények jól szolgálják a 21. századi korszerű erdőstratégia megvalósítását. Az előadások, valamint a konferencián kiállított poszterek letölthetők a www.erti.hu weboldalról.