Fórum az OEE 2008. évi vándorgyűlésén - Az Országos Erdészeti Egyesület Konferencia Vándorgyűlését 2008. július 11-12-én tartották Debrecenben az Erdészeti Tudományos Intézet szervezésében. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó esemény a 2008. július 11-én, 17 órától megrendezett fórum volt, melynek mottója: Quo vadis erdőgazdálkodás?
A felkért előadók: Sirman Ferenc FVM szakállamtitkár, Haraszthy László KvVM szakállamtitkár, Benedek Fülöp MNV Zrt. vezérigazgató-helyettes és Luzsi József MEGOSZ elnök.
A fórumra zsúfolásig megtelt az előadó, ahol dr. Führer Ernő ERTI főigazgató vezette a heves indulatoktól sem mentes összejövetelt.
Ahogy előre sejteni lehetett az erdészet és természetvédelem között zajlott a kiélezett vita.
Haraszthy László KvVM szakállamtitkár ügyesen erdész (természetvédelmi) – erdész (erdőgazdálkodó) vitának nevezte az ellentétet. Együttműködésre van ítélve a két oldal, nem engedhető meg, hogy zagyva ellentéteket szítsanak egymás között. A konfliktusok többségében egyetértésre lehet jutni és együttműködni, ne a néhány vitás kérdés töltse ki a mindennapjainkat. Jövőnk az, hogy a védett erdők a nemzeti parkokhoz kerülnek. A nemzeti park olyan intézmény, ahol gazdálkodásnak nincs helye. A múzeum nem arra való, hogy árverést tartsanak benne. (Bekiabálás: De a múzeumban nem is laknak!) A nemzeti parkok területén lévő erdőket a nemzeti parkok tulajdonába kell adni. 
Benedek Fülöp MNV Zrt. vezérigazgató-helyettese kijelentette, hogy az állami erdőgazdálkodók feladata a gazdálkodás. Nem hiszi, hogy az 54 százalékos védelem növelendő az állami területeken. A védelemre alkalmas aggtelki és más védett erdőket ki kell venni a piacos erdőgazdálkodásból és szolgálják a természetvédelmet. Ki kell számítani azonban, hogy ez mibe kerül nekünk. Az aggteleki területről van csupán szó, és másról nincs az átadást illetően. Ne a („zagyva”) indulatok vezéreljék tetteinket.
A végleges vagyonkezelés kialakítása folyamatban van az MNV Zrt.-ben. A területi integráció levéve a napirendről, a holdingszerű szervezetet - az OEE más fogalmat használ és ezt is figyelembe véve - 2009-től kívánják bevezetni. Az egység és sokszínűség legyen az államerdészetben. Legyen támogatása az állami erdőgazdálkodóknak. Legyen fegyveres erdőőri állomány. El kell határolni azokat az erdőket, melyek védelemre érdemesek és melyek a gazdálkodásra. Ne az átszervezés legyen a megoldás, hanem a természetvédelmi és erdészeti hatóságok együttműködése erősödjön. 
Luzsi József a MEGOSZ elnöke és mint magánerdő tulajdonos összefogott előadásában kérte a természetvédelmet, hogy a gazdálkodást ne lehetetlenítsék el. Ne legyen a megoldások helyett az érzelmek, érdekek és indulatok csatája. Egyezségre van szükség.
A felszólalók Kiss János, Mőcsényi Miklós, Répászky Miklós, Bodor László, dr. Kárpáti László, Molnár Sándor, S. Nagy László több témát érintettek, mint a fakitermelés visszafogása esetén a faipar helyzetét, a felduzzasztott bürokrácia veszélyességét, az alkotmányos alapjogok korlátozását a természetvédelem részéről, a közös út megtalálását az erdőgazdálkodók és a természetvédők között, a kutatás támogatását, a jog túlzott hangsúlyozását.
Schmotzer András OEE alelnök felszólalását bővebben idézem. Az indulatoknak ne adjunk teret, a jól megmondtuk, nem visz sehova. Ki kell mondani, hogy ma a szakma aggódik az állami erdők hovatartozása miatt. Az erdészek véleménye, ha a védett erdők elkerülnek a természetvédelemhez a maradék több mint 200. 000 ha szabad prédává válik. Ez benne van a levegőben és ezért teljesen jogos a szakma aggodalma. Az állami vagyon egy helyen van, miért nem együtt módosítjuk az erdő, természetvédelem és vadászati törvényt? Szükséges a párbeszéd és meg kell nyugtatni a szakmai közvéleményt, nem pusmogni! Ne söpörjük az asztal alá a problémákat, folytatni kell a tárgyalásokat a megegyezés érdekében.
Sirman Ferenc FVM szakállamtitkár válaszaiban érintette, hogy kutatási stratégiát akarnak csinálni, ahol az új szellemnek, a fiataloknak akarnak lehetőségeket biztosítani. Az állami erdők privatizációja nem volt napirenden és nem is lesz.
Haraszthy László szakállamtitkár válaszában csatlakozott az indulatmentes kapcsolatok kialakításához és a tárgyalást szorgalmazta, hiszen sok a személyes kapcsolata az erdészeti szakma képviselőivel. Ajánlotta, hogy a 400 milliárd Ft FVM pénzért – melyből az erdészek vajmi keveset kaptak – közösen lobbizzanak. Továbbá a KEOP EU-s támogatásból is lehet forrásokhoz jutni a természetkímélő technológiák alkalmazása esetén. Erdőprivatizációt nem támogatnak, de a 180. 000 ha erdőt kéri a nemzeti parkoknak.
Dr. Führer Ernő ERTI főigazgató megköszönte az igazán tartalmas és mozgalmas fórumon való részvételt és összefoglalásában a teljesítőképes erdőgazdálkodás érdekében a stabil lábon való állást, a tartamosságot és természetkímélő módszerek alkalmazását nevezte meg.
A fórumot követően a folyosón és a baráti találkozón folytatódott a vita, melyet az alábbiakban lehet összefoglalni.
1. Nem hiszünk a természetvédelemnek, mert már annyiszor nem tartotta be ígéretét, a szalámi taktikájának nem dőlünk be, egy hektár erdőt nem adunk!
2. Egyezséget kell kötni, mely keretében az aggteleki területet (kb. 8 000 ha) át kell adni a nemzeti parknak és az alkotmánybíróság határozatának megfelelően, mely szerint a védettségi színt nem változhat, hasonló nagyságrendű védelemre nem érdemes erdőt – több ezer hektár van ilyen - kell az erdőgazdálkodóknak visszaadni a nemzeti parkoktól, továbbá kormányzati garanciát kell adni, hogy további ilyen igény nem merülhet fel, mert az erdőgazdaságok jó gazdái a védett erdőknek is. Erről megállapodást kell aláírni az összes érdekelt fél bevonásával. Ormos Balázs