Tanakodással indul a szombat reggel. Érdemes-e egyáltalán felmenni Bánkútra, hisz idelenn egyfolytában esik az eső. Egy telefon a síházhoz, állítólag Szentlélektől felfelé havazik, kiváló a pálya, a bálványi kettőn síelnek is páran. Kicsit hitetlenkedve indulunk a locspocsban.
Minden igaznak bizonyul, sőt, valószínűleg mások is utánanéztek az itteni időjárásnak, mert egyre több autó érkezik. A vihar óta először itt járók a nyomokat kémlelik. Az úton már nem, az út mentén még bőven látni gyökerestől kifordult fákat, óriás fogpiszkálóként meredő mementót.
Előkerülnek a szánkók, popsisík, sílecek, snowboardok. Van, aki kölcsönzési lehetőségre várakozik. De aztán felhangzik a sűrű hóesésben az örömteli: „Kinyitott!". Senki nem marad eszköz nélkül.
Emberpróbáló munka
Kovács Zoltán a sportközpont vezetője beinvitál (épp jókor, a füzet már úgy átnedvesedett, hogy képtelenség írni rá).
– Reményeink szerint a C pálya kivételével december közepén működni fognak a felvonók. A klubtagok segítségével ma is felállítottunk két oszlopot a D felvonóhoz – mondja. – Ember kellett hozzá, nem akármilyen, így ezt nem bíztuk a véletlenre, tudtuk, kit kell megkérni rá.
Egyikük, Németh József síklubtag épp melegszik.
– Engem hívni sem kell. Tudom, hogy van teendő, s jövök.
– Mit gondol, lesz még Bánkútból síparadicsom?
– A remény hal meg utoljára – mondja – Bánkút feltámad, mint a főnixmadár!
Maradandó nyomok
Arról beszélünk, hogy az Északerdő milyen példásan segítette eddig a pályák letakarítását. Csak a havazás szakította meg a munkát, kimutatnak az ablakon: a szemközti pályán még ott egy hatalmas fa.
Odakinn zajlik az élet, egyre többen érkeznek így, ebéd után. A bennfentesek szerint kétszázzal is többen lennének, ha Miskolcon nem esik az eső.
Azoknak is van hová menniük, akik mostanra áthűltek. A kocsmában, pardon, vendéglőben kulturált körülmények között lehet elfogyasztani egy csésze teát, forralt bort, bekapni néhány palacsintát, egyebet. No és lehet melegedni a hatalmas kályha körül. A padkáján mint fázós madarak, gubbasztanak sorban a vendégek, mígnem sorra felengednek. Kérdezgetik az alkalmazottakat: átélték-e a hóvihart, meséljenek, milyen volt.
Hallgatjuk a félelmetes élményt... Csoda-e, ha a bálványi pályákhoz mentünkben megilletődötten hallgatunk a fenyvesen átvezető úton.
Felmérték
Mint a Bánkúti Síklub tagjaitól megtudtuk, a szélviharnak áldozatil esett, (volt) legújabb felvonó pótlását felmérendő szlovák szakemberek jártak Bánkúton, s megtették árajánlatukat. E szerint 16 millió forintra volna szükség, plusz 2 millió kellene az egyéb kiegészítőkhöz, mint világításhoz, betonozáshoz „daruzáshoz”. Szerencsére erre a felvonóra volt biztosítás, így ehhez meglesz a pénz. Ha decemberben hozzákezdenek, januárra állni fog.
2008. december 1. - Bánkút - Gallyszedési akció, társadalmi munkában újjáépítés a szélvihar-tépte Bánkúton. Megnézzük? - Fennt jártunk, s nem bántuk meg.