2010. június 13. - A vadorzók elleni küzdelemben mindenkinek részt kellene vennie, a kormányszervektől egészen a tigrisek élőhelyeihez közeli helyi lakosokig
A kihalással fenyegetett tigriseket meg lehetne menteni, de a sorsukról
Washingtonban tartott tanácskozás szakértők szerint az ehhez szükséges
lépések megtétele két akadályba is ütközik: az egyik az erdőirtás, a
másik a feketepiac, amelyen a nagymacska egy-egy példánya 50 ezer
dollárt is megér.
A 20. század elején Indiától Oroszországon át Kínáig még százezer tigris
élt az ázsiai kontinensen. Ma a legoptimistább vélemény szerint sem
található belőlük 3500-nál több a szabad természetben.
A tigrispopuláció fogy. "Élőhelyük megsemmisülése és a vadorzók
tevékenysége egyaránt fenyegeti őket" - hangoztatta Joseph Vattakaven, a
Természetvédelmi Világszervezet (WWF) indiai tigrisekkel foglalkozó
szakértője. Vattakaven és még vagy két tucat szakértő ezen a héten a
washingtoni állatkertben tanácskozott a faj megőrzéséért küzdő Global
Tiger Initiative (Globális Tigriskezdeményezés) nevű szervezet által
kezdeményezett eszmecserén.
A tigris az erő és a vadság jelképe, a ragadozót fehér-sárga-fekete
csíkozású szőrméjéért vadásszák. De a csontjait, fogait, karmait,
bajszát és más szerveit is felhasználják orvosságok alapanyagaként vagy
éppen a szexuális teljesítményt fokozó szerként, a feketepiacon óriási
irántuk a kereslet.
A vevők Vattakaven szerint jobbára Kínából jelentkeznek. Véleménye
szerint a vadorzók elleni küzdelemben mindenkinek részt ellene vennie, a
kormányszervektől egészen a tigrisek élőhelyeihez közeli helyi
lakosokig.
Egy másik javaslat szerint a vadorzók módszereit jól ismerő speciális
őrjáratok számát kellene növelni: ezek ismernék a vadorzás technikáját,
el tudnák riasztani a vadorzókat, vagy akár el is fognák őket -
magyarázta el Szomphot Duangcsantrasziri thaiföldi illetékes, akinek
hazájában már működnek ilyen őrjáratok. Sok esetben ezeknek a kis
fegyveres csoportoknak puszta jelenléte elég ahhoz, hogy megriadjanak a
vadorzók, de ez kockázatokkal is jár, mert a másik oldalon állók is
rendelkeznek fegyverekkel. Voltak lövöldözések és halálos áldozatok is.
A területek nagy kiterjedése ugyancsak nehezíti az ellenőrzést.
"Oroszországban az a probléma, hogy hatalmas területekről van szó.
Ellenőrizni kellene valamennyi járművet, ami a gyakorlatban lehetetlen" -
mondja Vlagyimir Isztomin, aki az egyik orosz kormányhivatalban az
állatvilág védelmével foglakozik.
Bár az e ragadozókat fenyegető veszélyek sorában az orvvadászat áll az
első helyen, a Global Tiger Initiative szerint rögtön ezután következik a
tigrisek élőhelyeinek pusztulása az emberi társadalmak terjeszkedése
következtében. A hajdan összefüggő területek feldarabolódásával a
tigrisek kis térségekre szorulnak, ahol nehezen találnak zsákmányt és
nehezen szaporodnak.
A megoldás átjárók és folyosók létrehozása lenne a vadállatok élőhelyei
között, ami lehetővé tenné, hogy ne féljenek az emberektől és az emberek
se tartsanak tőlük. Vattakaven szerint az egyes természetvédelmi
parkokat össze kellene kapcsolni, hogy genetikai cserére is alkalmat
teremtsenek a tigrispopulációk között, mert ez fontos a faj
fenntartásához.
A szakértők szerint mindennek megvalósításához rá kellene venni az
érintett helyi kormányokat arra, hogy tűzzék napirendre a tigrisek
megmentésének kérdését.
Ezt azonban könnyebb mondani, mint végrehajtani. Oroszországban például a
tigrisek a gazdaságfejlesztésre kijelölt övezetek közepén élnek, ezért
megőrzésük nem számít prioritásnak - búslakodik Vlagyimir Isztomin.
