Dönthetünk az év madaráról (Magyar Nemzet)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2011. február 23. - Jövőre az egerészölyv, a feketerigó és a vörösvércse érdemelhet védelmi kampányt Az eddigiektől eltérően idén a lakosságra bízza a 2012-es év madarának kiválasztását a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A címért ezúttal három faj, az egerészölyv, a feketerigó és a vörösvércse verseng, közülük utóbbi egyszer, 1992-ben már volt az év madara.
Két ragadozó madárra és egy énekesmadárra lehet szavazni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján február 10-től, közülük kerül ki a 2012-es év madara. A fajok közös jellemzője, hogy általánosan elterjedtek Magyarországon, így minden madárszerető rendszeresen találkozhat velük, és tehet a védelmükért. A három jól ismert faj az egerészölyv, a feketerigó és a vörösvércse. Előbbi a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík és hegyvidéken egyaránt előfordul. Nevét arról kapta, hogy előszeretettel vadászik egerekre és más rágcsálókra. Mivel táplálékforrása egész évben a rendelkezésére áll, hazánkban állandó madár, sőt állománya télen feldúsul a hozzánk északról érkező példányokkal is. A feketerigó a leggyakoribb rigófaj Magyarországon, nevét az öreg hímek koromfekete színéről kapta. Ezek a madarak az 1900-as évek elején kezdtek el a településeinkre költözni, amelynek köszönhetően a legnagyobb városainkban is általánossá váltak. A vörösvércse szintén gyakori ragadozó madarunk, amely a mezőgazdasági területek mellett számos városunkban, így Budapesten is szép számban költ. Hasonlóan rokonához, a kék vércséhez (a 2009-es év madarához), nem épít fészket, hanem más madarak, főleg a szarka és a dolmányos varjú nem használt fészkét foglalja el. A szavazás május 10-ig tart, utána az MME elkezdi a jövő évi kampány előkészítését.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa a Lánchíd Rádió Zöldgömb című műsorában úgy indokolta a három madár jelölését, hogy megpróbáltak olyan fajokat választani, amik mögött a szervezetnek védelmi akciói és programjai is vannak. - Ráadásul mind a három madárhoz kapcsolható valami fontos természetvédelmi cél, felmerülhet természetvédelmi jellegű veszélyeztető tényező. Az egerészölyv két ilyen komoly tényezőnek is ki van téve: az egyik a középfeszültségű elektromos távvezeték-hálózaton elszenvedett áramütés, a másik a mérgezés - közölte Orbán Zoltán, aki a műsorban nem kívánta elárulni, hogy ő kit vár győztesnek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979 óta választja meg az év madarát, akkor a gyurgyalagra esett a választás. A következő két évben a fehér gólya kapta ezt a címet, amely azóta még kétszer kapott elismerést, és ezzel rekorder. BORSODI ATTILA   

MADÁRTETEM A KORMÁNYÉPÜLETBEN. Mérgezett kerecsensólyom zuhant egy kormányzati épület udvarára a belvárosban. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársait a helyszínre hívták, ám a madár csak néhány percig élt, miután megtalálták. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy az állat pusztulását egy három éve betiltott növényvédőszer okozta, testtömegegységre vetítve ilyen nagy mennyiségű mérget még nem találtak Magyarországon elhullott madárban. A kerecsensólyom költési időszakon kívül gyakran vadászik galambokra a városokban, ennek a madárnak a csőrén és lábán is találtak galambtollat vélhetőleg a pusztulása előtti percekben ehette meg a mérgezett galambot az épület tetején. (B. A)


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.