2011. július 05. – Szaporodnak a nemes rágcsálók a folyó mentén A Drávát járva hajnalban vagy az esti órákban, szinte biztos, hogy meglátunk egy-egy hódot. A Csomoros-szigeten, a Nagyszigeten, az Ó-Drávánál és Babócsánál is párok élik mindennapjaikat, a természetszeretők legnagyobb örömére. Sétahajóval és kenuval is felfedezhetjük őket Dél-Somogyban.
- Úgy látjuk, hogy a hódok szaporodnak, és ma már nem csak a Dráva egyes szakaszain, hanem a babócsai Rinyán is látni hódrágást - mondta Horváth Zoltán a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegység-vezetője. -Nyáron nehezebben vesszük észre a nyomaikat, de itt vannak; télen viszont az ínsége-sebb időben a puha fákból esznek, ami elég feltűnő.
A hód őshonos faj a Dráva mentén, azonban az emberi túlkapás miatt sikerült kipusztítani. Korábban vadászták prémjéért, pézsmájáért, húsáért, utóbbi böjt idején is fogyasztható volt, mivel tévesen halnak minősítették. Ezért döntött úgy pár éve a Világ Természetvédelmi Alapja (WWF), hogy telepítési programba kezd. 2007-ben 24 eurázsiai hódot a határfolyó magyar oldalán lévő mellékágaiban engedtek el. A telepített terület 90 százaléka a Duna-Dráva Nemzeti Parkban van, ahol nem okoznak gondot sem a gazdálkodóknak, sem az erdőtelepítéseknél.
- Az volt a célunk, hogy a hód ismét része legyen a hazai, ártéri élővilágnak, ugyanis a 19. században több mint egy évszázadra eltűnt Magyarországról -tájékoztatott Gruber Tamás a WWF Magyarország hódprogramjának vezetője. - Európa legnagyobb rágcsálói apró chipet is kaptak, mozgásukat nyomon követjük; jelenleg több mint 500 hód él hazánkban, de ez az egyedszám nemcsak a hazai telepítéseknek köszönhető, hanem annak is, hogy a környező országokból több állat átvándorolt hozzánk.
A hazai hódszaporulat is ú] területeket foglal el, a Dráva mellékfolyóján, a Murán is egyre nagyobb számban élnek. Jeki Gabriella
A kis állatok környezetünket védelmezik
GRUBER TAMÁS hangsúlyozta: a sikeres hód-visszatelepítési program lezárulása után különösen fontosnak tartják, hogy a diákok - és rajtuk keresztül szüleik - figyelmét felhívják arra, hogyan járulhatnak hozzá a hódok és környezetük védelméhez. A hódóra segítségével a gyerekek játszva megtanulhatják, milyen veszélyek leselkednek a hódokra, és hogyan lehet őket megvédeni
Hódórák tizenkilenc magyarországi városban
A WWF MAGYARORSZÁG egy nagyvállalat anyagi támogatásával 1996-ban, Fülöp herceg jelenlétében indította el Magyarország első sikeres emlős visszatelepítési programját MA MÁR 19 VÁROSBAN ismerkedhetnek az általános iskolai diákok hódismereti órákon a hódok életmódjával, ezen keresztül pedig a terme-szenvedelem fontosságával és eszközrendszerével
