Felépítik a bengáli tigrisek állami adatbázisát Nepálban (AFP)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
2011. október 24. -  Nepáli kutatók a világ első állami DNS-adatbázisát tervezik felépíteni a veszélyeztetett bengáli tigris védelmében. A feladathoz a kifejlett állatok ürülékében lévő, egyedülálló genetikai ujjlenyomat begyűjtését és dokumentálását végzik majd el. A környezetvédők régebben a nagymacskák letotózásának és a lábnyomok rögzítésének régimódi technikájára támaszkodtak a populáció tanulmányozásához, mely Nepálban kicsivel több, mint 100 kifejlett egyedet jelentett.
Azonban a Center for Molecular Dynamics Nepal kutatói elmondták, a kétéves tigrisgenom-projekt létfontosságú viselkedésbeli és genetikai információkat gyűjt majd össze, hogy segítsen a környezetvédőknek jobban megismerni a fajt. Diwesh Karmacharya, a szervezet kutatója szerint összegyűjtik az ürüléket, és genetikai adatbázist építenek ki az összes, Nepálban élő nagymacskáról.
A központ csapatai a nepáli Terai déli síkságok négy nemzeti parkjában vizsgálódnak majd. Ezek a területek a bengáli tigris (Panthera tigris tigris) fő élőhelyei. Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala szponzorálta projekt azon nepáli erőfeszítés része, melynek célja megduplázni a bengáli tigrisek populációját.
Az állatok valamikor nagy számban barangoltak az ország déli síkságain azonban az orvvadászat és az élőhelyek pusztítása miatt egyedszámuk lecsökkent. Karmacharya szerint régebben lábnyomokat használtak a vizsgálathoz, majd kamerákat. 2009-ben és 2010-ben elvégeztek egy tigrisszámlálást, mindkettő esetén kameracsapdákat használtak. „Mindkettő jól működött, de a kinyert információk nem voltak túl részletesek. Nem lehetne megállapítani, mennyi tigris él a felmérés területén.”
A kutató szerint az ürülék lehetővé teszi, hogy a csapat megállapítsa az egyes egyedek nemét, valamint felderítse, milyen területekről érkeztek a macskák, illetve jó néhány viselkedésbeli információt – mint szaporodási területek – nyerjen ki.
Karmacharya szerint, bár más országok - mint India - korábban már gyűjtöttek genetikai információkat a bengáli tigrisről, ez lesz az első szisztematikus felmérés egy egész ország populációjáról. Azt szeretnék kideríteni, hogy a jelenlegi határok hatékonyak-e az egészséges tigrispopuláció fenntartásához. Az információ segít kiértékelni a hímek és nőstények arányát, illetve azt, hogy határterületeken holtan talált állatok Nepálból vagy Indiából származnak-e. Az eredményeket tudományos publikációk és prezentációk révén ismertetik a szakemberekkel.
A WWF 2008-ban végzett kutatása csak 121 kifejlett, szaporodóképes egyedet talált az ország területén. A szakemberek szerint a Nepálban uralkodó szegénység és politikai instabilitás ideális feltételeket teremtett az orvvadászoknak, akik bőrükért, húsukért és csontjaikért ölik a tigriseket. Ezen testrészek ugyanis igen értékesek a kínai hagyományos gyógyászatban.
A WWF szerint a tigrisek világszerte a kihalás veszélyével néznek szembe. Az elmúlt 100 évben egyedszámuk 95 százalékkal csökkent, 100 ezer egyedről 3200-ra.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.