2012.04.10. - A nemrégiben összesített adatok alapján az elmúlt vadászévhez képest a megyében jelentősen nem változott a nagy- és az apróvadállomány, nyilatkozta a kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának igazgatója.
Az elmúlt vadászidény terítékadatai és az idei vadászév
állománybecslései nemrégiben érkeztek be a megyében működő 67
vadgazdálkodótól a kormányhivatal illetékes osztályára. Az
összesítéseket követően Pintér Csaba nyilatkozott lapunknak a
vadállomány alakulásáról.
A megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának igazgatója
elmondta: a most véget ért vadászévben 4159 volt a gímszarvas terítéke,
ami 536 példánnyal több, mint az előző idényben.
A szakember megjegyezte: ezt elsősorban a vadkárok csökkentése érdekében
követelte meg a vadgazdálkodóktól a hatóság. A másik nemes
nagyvadfajról, a dámról, ami a megye csak néhány vadászterületén
található – például Röjtökmuzsaj, Sopron, Pannonhalma és a Bakonyalja
erdeiben –, a gímszarvaséhoz viszonyítva jóval szerényebb terítékadat
érkezett: tavaly 266 példányt, a korábbi vadászévben 210 példányt lőttek
ki.
– A megye valamennyi vadászterületén a legnagyobb számban megtalálható
vadfaj az őz, amelynél a teríték a korábbi szezonhoz képest százötven
kilőtt példánnyal csökkent.
Ez a több mint hatezer-hatszáz elejtett egyedhez viszonyítva elenyésző,
de az okát vizsgálni fogjuk – hangsúlyozta Pintér Csaba, aki az utóbbi
időben felszaporodott fajról, a vaddisznóról elmondta: tavaly 7425-öt,
előtte 7919-et lőttek ki. A lelövések száma így sajnos több mint
ötszázzal csökkent. A szakember a csökkenés egyik okaként az enyhe telet
és a jó makktermést említette.
A vaddisznók nem nagyon szorultak az úgynevezett szórókra,
csalogatóhelyekre, mert megfelelő mennyiségű táplálékot találtak az
erdőkben. A februári hideg időjárás során ez a viselkedés – a
vadgazdálkodók jelzései szerint – szembetűnően megváltozott.
Pintér Csaba beszámolt még arról is, hogy a mezeinyúl- és a
fácánállományban a becslések alapján növekedés tapasztalható, ami az
apróvad esetében örvendetes tendencia. Az már kevésbé, hogy a foglyok
szinte "eltűntek" a mezőkről.
– Mindezek tükrében elmondhatjuk: jelenleg stagnál a megyei vadállomány,
nincsenek drasztikus csökkenések, növekedések. Általánosságban
elmondható, hogy a megyei vadászatra jogosultak tudatos vadgazdálkodást
folytatnak felkészült hivatásos vadászok szakmai irányításával. Ez lehet
a záloga annak, hogy a mező- és erdőgazdálkodási vadkárok csökkenjenek
és megelőzzük az ezzel kapcsolatos pereskedéseket. Gülch Csaba