2012. május 15. - Magyarországon egyre kevesebb hiúz él az erdőkben. Az orvvadászat, a szabad, nyugodt földterületek csökkenése veszélybe sodorta a faj fennmaradását, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark azonban sokat tesz azért, hogy a nagymacska-állomány fennmaradjon hazánkban.
A miskolci vadasparkban évek óta két hím hiúz él. Takácsné Magi Zsuzsanna, a Miskolci Állatkert és Kultúrpark vezetője elmondta, védett állat lévén az állatkerti szaporításhoz komoly engedélyek szükségesek, de tervezik, hogy gyarapítják a miskolci hiúzok számát.
– A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében beadtunk egy pályázatot. Ha megnyerjük, lehetőségünk nyílik egy komplex hiúzkifutó megépítésére, és akkor szeretnénk egy párt Miskolcra hozni, hogy hiúzkölykök is születhessenek az állatkertünkben – hangsúlyozta a távlati célokkal kapcsolatban Takácsné Magi Zsuzsanna.
A hiúz mindig hozzátartozott Magyarország középhegységeinek változatos élővilágához, ám az orvvadászat, a szabad, nyugodt erdőterület csökkenése miatt egyre kevesebben vannak a vadmacskák. A Bükk-hegységben egy-két pár éli elzártan ma is mindennapjait, hiszen ezek az állatok rejtett életmódot folytatnak. Megmentésük tehát két lépésben is történhet.
Mint azt az állatkert vezetője elmondta, elsősorban a megfelelő életteret kellene biztosítani számukra, hiszen ha egy hiúz állatkertbe születik, akkor kis esély van arra, hogy visszaengedhessék a vadonban. A vadaspark pedig szaporítással tudja életben tartani a hiúzfajt.
Hazánkban először az 1980-as évek elején jelentek meg a hiúzok, az Északi-középhegységben. Ezek a szlovákiai állományból átvándorolt állatok új élőhely keresése céljából jöttek Magyarországra, itt pedig jó részük a törvénytelen vadászat áldozatává vált, így veszélybe került a faj fennmaradása. Ma alig 10 hiúz él a középhegységben.
A nőstény hiúz 10 hetes vemhesség után 2-3 kölyköt hoz a világra, melyeket 2 éves korukig nevel. Miután a kicsik felnőnek, a szüleikhez hasonlóan magányos vándorokká válnak. Kiss J.
