2012.06.13. - Az erdőből a városba szakadt vaddisznók, rókák, nyestek,
ragadozó madarak élnek társbérletben Budapest simabőrű lakóival. A jószágok egyre beljebb merészkednek, ám a találkozások túlnyomó többségében nem jelentenek veszélyt az emberekre. A budapesti erdészek és az érintett kerületek is azon vannak, hogy minél kevesebb problémát okozzanak az élelem után kutató négylábúak, ám abban eltérnek az álláspontok, kinek kell megtéríteni az nyomukban keletkező esetleges károkat.
Vaddisznót gázolt egy autós kedden hajnalban a Budapest II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasornál. Az állat elpusztult, a sofőrnek nem esett baja a balesetben. Az önkormányzat sajtóreferense szerint szokatlan, hogy egy vad ilyen mélyen bemerészkedjen a sűrűn belakott környékre, ennek ellenére nem volt rendkívüli esemény. Balaton Balázs a Hír24-nek elmondta, inkább a kerület Hidegkúti része az, ahol megfordulnak a városba tévedt jószágok, de a jelenség kevésbé jellemző itt, mint a szomszédos XII. kerületben.
Velünk élő vadállatok
A Hegyvidéken valóban komolyan veszik a nem kívánt látogatók által okozott kellemetlenségeket. Az önkormányzat honlapján külön menüpont foglalkozik a vadkárokkal, és azok megelőzésével. Kenyhercz Kinga, az önkormányzat sajtóreferense, a Hír24-nek küldött levelében közölte: a Hegyvidék év elején kezdett széleskörű lakossági tájékoztatásba, illetve létrehozott egy információs vonalat, amelyen a vadészleléseket lehet bejelenteni, kérdéseket lehet feltenni a témával kapcsolatban.
A XII. kerületben az önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. közösen végzi a házak között megtelepedő vaddisznók befogását, már ha tényleg sikerül a befogóhoz csalogatni az adott jószágot. A II. kerületben például gyakori, hogy mire a rendőrség és a szakemberek az észlelés helyszínére érnek, a négylábúak már árkon-bokron túl járnak. Még így is évente több tucat állat kerül a befogókba, majd távolabbi erdő területekre vagy a Budakeszi Vadasparkba.
Általánosan és a városok minden pontján megtalálható fajok a róka, a nyest és a különféle ragadozó madarak, például a vércse és a sólyom – ezt a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője írta lapunknak küldött levelében. Lomniczi Gergely szerint az utóbbi időben ugyanez az alkalmazkodás megfigyelhető a vaddisznóknál is, az erdőszéli telkeknél pedig, ritkább esetben, akár őzekbe is belefuthat a városlakó. 4-5 évvel ezelőtt egyébként még több volt a „vaddisznó eset” a II. kerületben, mint a XII-ben. Vadelütés a mai napig ott a legtöbb - tudatta a szóvivő.
Vaddisznó a Széll Kálmán téren
A sajtósok kérésünkre több emlékezetes esetet is felidéztek. Tavaly év végén például a köztársasági elnöki rezidencián telepedtek meg vaddisznók. Kenyhercz Kinga szerint olyan is előfordult 2008-ban, hogy egy szökött makákó ugrott be egy autó ablakán. Néhány éve télen szintén egy vaddisznó okozott galibát, mikor az Erzsébet hídnál a Dunába ugrott és úszva próbált menekülni. A Hűvösvölgyben a villamossíneken többször is láttak vadkant, de a Széll Kálmán tér környékén is megjelent már egy-egy példány. Ezek elsősorban a közelekedéstől, autóforgalomtól már megriadt, menekülő állatok, vagy éjszaka új táplálékforrást kereső, fiatal egyedek – magyarázta Lomniczi Gergely.
Számos egyed már a települések belterületén lakik, nem az erdőből, ideiglenesen tesznek látogatást a lakott környékekre. Alkalmazkodnak a folyamatos emberi jelenléthez, szagokhoz, zajokhoz, fényekhez. Az elhanyagolt magántelkeken búvóhelyet találnak maguknak, és elsősorban hulladékból elegendő táplálék és víz jut számukra – írta a PP Zrt. szóvivője.
Lomniczi Gergely hozzátette: baleseteket ritkán okoznak a vadállatok, de ha mégis, akkor elsősorban az autóval történő ütközés a probléma. A városban élő vadak alapvetően az emberre nem veszélyesek, legalábbis a szóvivő nem tudott felidézni egyetlen szerencsétlenül végződött találkozást sem az elmúlt évtizedekből.
Az erdészet és a XII. kerület szerint is nagyobb bajt egyedül a vaddisznó okozhat. A kanok főképp a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, az anyakocák pedig akkor, ha a csíkos hátú kismalacaikat védik. A jószágokat nem szabad sarokba szorítani, és a sebesült vaddisznók útját sem tanácsos keresztezni. „Ha vaddisznóval találjuk szembe magunkat, nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni! Csapjunk zajt, kiabáljunk, hadonásszunk a kezeinkkel! Adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle! Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk!" - írta a Hegyvidék sajtóreferense Kenyhercz Kinga.
A kutyák védelme is fontos: az erdőkben a hatályos szabályok szerint többi között ezért is kell kedvencünket pórázon sétáltatni.
Ki téríti meg a vadkárt?
A lakott területen megtelepedő vadak inkább az emberek javaira jelentenek igazi veszélyt, nem pedig testi épségükre. Széttúrják a szemetet, megrongálják a kerítéseket, tönkreteszik a kertet, öntözőrendszereket víz és élelem után kutatva. Ahol nincs megfelelő kerítés, ott a vaddisznó feltúrja a gyepet, kitúrja a növényeket, megeszi a gyümölcsfák termését.
A Pilisi Parkerdő a vadászterületeken fenntartja az erdők vadeltartó képességének megfelelő vadlétszámot és megakadályozza a túlszaporodást, ám a belterületeken erre nincs jogosultsága. Az itt előforduló vadkárokat megelőzéssel lehet csökkenteni. Ennek elemei a búvóhelyek megszüntetése - az elhanyagolt magán- és közterületek rendben tartásával -, az illegális etetések megszüntetése, a hulladék, komposzt megfelelő kezelése, a tájékoztatás, illetve vaddisznók ellen a talajhoz rögzített, lábazattal ellátott kerítés felhúzása - sorolta Lomniczi Gergely szóvivő. Utóbbit egyébként az őszi társasházi pályázatban elkülönített összeggel támogatná is a XII. kerület. A telkünk védelmére hatékony módszer még, ha a kerítésre harisnyába bugyolált emberi hajat akasztunk, amelyet időközönként megnedvesítünk. A vadak irtóznak a szagától.
Szerettük volna megtudni, hogy a belterületi vadkárok megtérítése ügyében kihez fordulhatnak a feltúrt veteményesek, kiásott öntözőcsövek tulajdonosai. Az önkormányzat az 1996. évi LV. törvény vonatkozó részére hivatkozva azt írta, a vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult.
A Pilisi Parkerdő Zrt. véleménye szerint itt nem a vadászati törvény által szabályozott vadkárról van szó, hiszen a belterület nem is a vadászterület része, az itt élő vad elejtésére a szomszédos erdők vadgazdálkodója nem jogosult, , ezért a kérdést a Ptk. rendelkezései alapján kell vizsgálni. A lakóházak között nem a vadgazdálkodási tevékenység következtében jelenik meg a vad, és annak eltávolítására vadászati módszerek nem alkalmazhatók. Az adott önkormányzatoknak és a belterületek rendjét biztosító hatóságoknak a lakossággal közösen kell erre az új kihívásra megfelelő megoldást találniuk, amiben a Parkerdő szakemberei lehetőségeikhez mérten szívesen nyújtanak segítséget – tájékoztatott Lomniczi Gergely.
Abban a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Hegyvidéki Önkormányzat szóvivője is egységes álláspontot képviselt, hogy kifejezetten jó az együttműködés közöttük a lakott területen élő vadak ügyében. A Hegyvidék nemrég munkacsoportot hozott létre, amelyben jogászok mellett az erdészet szakértői és civilek képviseltették magukat, emellett felvették a kapcsolatot a többi érintett kerülettel is.
A II. kerület sajtóreferense, Balaton Balázs szerint, ha elszaporodnak a Szilágyi Erzsébet fasoron történthez hasonló balesetek, és a vadak által okozott problémák a területükön, akkor a Hegyvidéki Önkormányzat példáját követve, ők is lépni fognak a hatékonyabb megelőzés érdekében. Varjasi Viktor
