2012. június 26. - JAVASLATCSOMAG, VITAIRAT Tartalomjegyzék
Bevezetés
Alapvetések
Vadgazdálkodás nem természetvédelmi területeken
Vadgazdálkodás természetvédelmi területeken
Javaslat a Magyarországon élő menyétféle ragadozó emlőseink (kisragadozóink) jövőbeli vadgazdálkodási-vadászati, valamint természetvédelmi-ökológiai megítélésére
Budapest, 2012. június
Bevezetés
Ismeretes, talán még emlékezetes is a szakemberek, szakmai egyesületek, szakértői műhelyek, de az „egyszeri laikus” érdeklődők körében is az a 2011 tavaszán kirobbant botrány, aminek az adta az alapját, hogy az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) elnöke kizárva a nyilvánosságot, írásbeli javaslatot tett a regnáló vidékfejlesztési miniszternek a hatályos vadászható állatfajok újratárgyalására, átértékelésére. És ennek során több védett madár- és emlősfajt is vadásztatni kívánt a jövőben, pl. – a teljesség igénye nélkül – a fürj, a vadgerle, a fenyőrigó, a kanadai lúd, a holló, az egerészölyv, a réti héja, a galambász héja, a menyét, a nyuszt szerepelt az „étlapján”.
A botrány hatására a vadgazdálkodásban-vadászatban, valamint a természetvédelemben érintett szakértők, szakmai műhelyek, valamint ismeretlen kiválasztási szempontok alapján bevont „pártatlan” kutatók 2012 februárjában megállapodtak a kérdéses tárgykörről; igaz ennek során megkerülték a széles körű szakmai és társadalmi párbeszédet, egyeztetést (vajh’ miért?).
A témában két újságcikket publikáltam a Népszabadság Fórum rovatában
Előbb „Levadászták a természetvédelmet” címmel 2011. november 3-án – ez igen szenvedélyes, személyeskedéstől és áskálódásoktól, fenyegetőzésektől sem mentes ellenreakciókat váltott ki egyes „hozzáértő” szakemberek, szakműhelyek részéről, majd „Élővilágunk elveszejtése ellen” címmel 2012. április 12-én.
Ugyanakkor nyílt levélben fordultam a regnáló vidékfejlesztési miniszterhez és az OMVV elnökéhez gondolva, talán menthetem még, amit menteni lehet.
Ettől függetlenül talán mégis lehetőség adódik/adódhat majd arra, hogy a jövőben olyan szabályozások, fékek és ellenfékek is érvényesüljenek a magyarországi vadgazdálkodás-vadászat során – pl. a kidolgozás alatt álló Nemzeti Vadgazdálkodási Stratégiában, stb. –, amelyek képesek lesznek/lehetnek arra, hogy közeledjenek egymáshoz a vadgazdák és a természetvédelem szempontjai.
Jelen összeállítás csupán egy egyszerű állampolgári kezdeményezés. Ennyi és semmi több!
Lehet, alapjában véve értelmetlen és felesleges ügybuzgó igyekezet, de talán még az is megtörténhet, hogy eredményt hoz/hozhat a javaslatcsomag. Erre majd a jövő adja meg a választ. Mindenestre, magam bízom a „sikerben” (szerényen és a miheztartás végett, csak így idézőjelbe tétetten), abban, hogy mégis meghallgatják, meghallják, megértik és elfogadják az általam mondottakat, írtakat; végtére is, amint azt a bölcselet tartja: a remény hal meg utoljára.
Célom, hogy a szakemberek, szakmai műhelyek felé olyan kezdeményezést tegyek, ami a megítélésem szerint alkalmas lehet arra, hogy a két szakterület (vadgazdálkodás-vadászat és természetvédelem) álláspontja valóban megtalálja a közös nevezőt úgy, hogy a döntéshozók valamennyi „szereplő” számára elfogadható koncepcióban, stratégiában, esetleg programelemekben, cselekvési tervekben megállapodnak egymással. Kérem, fogadják barátsággal! Gera Pál
A vadgazdálkodás-vadászat lehetséges természetvédelmi szempontjai Magyarországon (ForestPress)
- Főszerkesztő
- Állati
- Találatok: 945